Megérkezett a jövő karboxamidja: a Xemium®[1] A magyar termelők közül kevesen tudják, hogy a karboxamidok csoportjába tartozó gombaölő szerek kutatás...
A sekély tarlóhántást általában rövidtárcsákkal, vagy szántóföldi kultivátorral végezzük. A tarlóhántás nagyon fontos, még akkor is, ha hagyományos, f...
Megkezdődött október 17-én, és várhatóan november 30-ig befejeződik a 2016-os mezőgazdasági támogatások előlegeinek kifizetése. Az év végéig a teljes...
A költségvetés hiánya a GDP 1%-át tette ki a 2015 júliusa és 2016 júniusa közötti egy évben. A bevételek a korábbi intézkedéseknek – például az online...
Cikksorozatunk korábbi részeiben információkat nyerhettek az EURO-ECO Csoport új Üzleti Támogató Szolgáltatás-Rendszeréről (ÜTSZR). A kis- és középvál...
Október 16-án volt a magyar kezdeményezésre életre hívott Élelmezési Világnap, ami egyben az élelmiszer-pazarlás elleni világnap is. Ez az esemény ism...
Magyarország területének ötödén kukorica- vagy búzatermesztés folyik és ez a tevékenység hozzávetőlegesen 200 ezer család életét érinti közvetlenül. S...
Némi túlzással a hazai gazdák jó része fiatalon még lovakkal szántott, de akik eljöttek Tengelicre, a második Agro Inno Show-ra, azok már a számítógép...
Egyedülálló sorozatot indítottunk útjára, amelyben Takács András „versenyprogramját” végigkísérve hónapról hónapra bemutatjuk a Kukorica Termésverseny...
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.
