Jön a magyar agrárium kihagyhatatlan toprendezvénye, az Agrárszektor Konferencia | 2023. november 29-30., Siófok
A rendezvény az éves agráresemények összegzése és értékelése mellett hosszabb távú jövőképet is felvázól a résztvevők számára a megalapozott fejlesztési és beruházási döntésekhez. A konferencián a hazai államigazgatási, banki, vállalati és érdekképviseleti szféra csúcsvezetői nyújtanak első kézből származó, releváns információkat, amelyek az agrárgazdaság valamennyi szereplője – a termelők, az élelmiszergyártók és a kereskedők – számára egyaránt hasznos tájékoztatásul szolgálhatnak.
SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)
Az egyesület adatai szerint 2019 januári adatok alapján Magyarországon megközelítőleg 200 mangalicatenyészet működik, számuk folyamatosan változik, az elmúlt öt év átlagában növekvő tendenciát mutat. Mint tudjuk, a mangalica egy lassúbb növekedésű, korán zsírosodó sertés. A mangalica húsmennyisége körülbelül 50-60 százaléka a modern sertésekének, húsa viszont rendkívül ízletes, ásványi anyagokban és mikroelemekben jóval gazdagabb. Nagyobb szárazanyag- és zsírtartalma miatt elsősorban szárazáruk - jellemzően kolbász, szalámi és sonka - előállítására alkalmas. Szalonnája több telítetlen zsírsavat tartalmaz, mint a benne lévő összes (humán táplálkozás szempontjából hátrányos) telített zsírsavak mennyisége.
A vágási súly 140-160 kg-ra való növelésével és speciális takarmányozással jelentősen csökkenthető a mangalicahús és -zsír koleszterintartalma is. A mangalicából készült termékkör folyamatosan bővül, például kapható már két éven át tokaji aszúborban érlelt mangalicasonka is. A hétvégi rendezvény megnyitóján Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, hogy a magyar mangalicatermékek meghódították a világpiacot Szingapúrtól Kanadáig, jelen vannak többek között Japánban, az Egyesült Államokban, Brazíliában, de a mi életünkben is kedves szerepet töltenek be. Kiemelte, a magyar állattenyésztésnek nagy lehetősége a mangalica fajta, mutatva azt is, hogy mennyire fontos a magyar genetikai állomány megőrzése. Nagy István hangsúlyozta, hogy az állatainkban rejlő genetikai kincsek pótolhatatlanok. Emlékeztetett rá: harminc évvel ezelőtt a mangalica sertésfajta majdnem eltűnt Magyarország területéről.
Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke az elmúlt huszonöt évet a mangalica újjászületése történetének nevezte. Az egyesület azon dolgozik, hogy ez a tendencia folytatódjon. A fesztiválok megrendezésével szeretnék elősegíteni, hogy minél több gazda kerüljön helyzetbe, közelebb a piachoz. A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete rendezésében 12. alkalommal nyílt meg pénteken a Budapesti Mangalicafesztivál. Az egyesület a fővároson kívül minden évben Debrecenben, Székesfehérváron, Szegeden rendezi meg a fesztiválokat.
A fesztiválon díjazták a rendezvényen árusító egyesületi tagok termékeit öt kategóriában.
- A szárazáru kategória első helyezettje lett Tóth László túrkevei tenyésztő
- Zsiradékáru kategóriában első lett a badacsonytomaji Istvándi és Társa Kft.
- A disznósajt kategória győztese a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági Iskola
- A kenőmájas kategória első helyezettje a megyaszói Harangod-Mag Kft.
- Az érlelt-füstölt nemes húsrészek kategóriájában első lett a Harangod-Mag Kft.
- A zsűri az összesített pontszám alapján a fesztivál Termék Nagydíj elismerését a Kaba településhez tartozó Kövér-tanya termékeinek adta.
A mangalicatenyésztés olyan magángazdaságok számára lehet alternatíva, ahol rendelkezésre áll legalább 30-50 hektár szántóterület és 20-30 hektárnyi legeltethető terület, valamint adott 300-500 négyzetméternyi istállótér. Tehát tíznél több tenyészkoca és évente 300-500 dararabos szaporulat tartására és hízlalására képesek.
(Forrás :MTI)
