Hízásnak indulhat a magyar mangalica?

Hízásnak indulhat a magyar mangalica?

Gervai Péter
Prémium kategóriába tartoznak a mangalicából készült termékek, így nem csoda, ha az elmúlt időszakban a fogyasztók inkább más árut tettek a kosarukba. Spanyolországba átlagosan évente mintegy 30 ezer sonka kerül. Az igények egy időre beszűkültek, de mostanra úgy tűnik az export piacok és belföldi kereslet is kezd megélénkülni.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Magyarországon is egyre inkább előtérbe kerülnek a zárt intenzív állattartási formák mellett a természetszerű tartási elemeket felhasználó úgynevezett alternatív tartási módszerek. Tény, hogy az állati eredetű termékek előállításában mindkét változatnak van létjogosultsága. Azonban vannak ágazatok azon belül is olyan fajták, amelyek kifejezetten a természetközelibb, még a hagyományosabb tartásmódot kívánják meg az az embertől. Ilyen például a mangalica is, amely a teljes sertésállományon belül csupán 2 százalékot tesz ki, hozzávetőleg  200 családnak ad munkát Magyarországon. A fajta nem is olyan régen még a kihalás szélén állt, ma a mangalica húsából körülbelül 300 tonna fogy belföldön. Ennek a húsmennyiségnek az egyharmada az éttermekbe szánt nemes húsrész, illetve áruházi értékesítés. Kétharmad részt tesz ki a tenyésztők közvetlen értékesítése a különböző piacokon, fesztiválokon.

Akár egy szép húsmarha állományt látunk meg mondjuk a Somogyi-dombság egyik völgyében vagy egy nemrég épült szabadtartásos baromfitelepet csodálunk a kerítésen át, esetleg egy mangalicás tanyán szálltunk meg a családdal, valószínűleg sokan még több ehhez hasonló gazdaságot szeretnének látni az országban. – Hogy milyen mértékben növekedhet az ilyen jellegű farmok száma, az a mostani, 2023 és 2027 közötti agrártámogatási ciklus lehetőségeinek kihasználásától is függ, amelyben beruházásokra mintegy 1500 milliárd forintot terveznek, állattartó telepek fejlesztésére mintegy 360 milliárd forintot költenének.

A vágóhidakra ma már keresztezett állomány kerül

A mangalicák nem nagytestűek, viszont hizlalva könnyen elérik a 200 kilogrammos súlyt. Ilyenkor a vágósúly csaknem 75 százaléka fehéráru. Méltán említik tehát a mangalicát a világ egyik legjobb zsírsertésének. A két világháború között zömmel mangalica képezte az ország sertésállományát, azonban a megváltozott fogyasztói igények miatt, amelyek a modern hússertésfajtát részesítették előnyben, a 70-es évekre csaknem kipusztult. 1973-ban a mangalica védett fajtává nyilvánításáról döntöttek, 1974-től pedig állami támogatás mellett folyik tenyésztése. Az 1990-es években megalakult a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete, ami azóta is a tenyésztői munka koordinálását végzi. 2004-ben hivatalosan is nemzeti kincs lett a mangalica.

Megtorpanás után újra rendeződik a piac

Szerencsére a mangalicaágazatban az elmúlt években sokan láttak fantáziát és mára belföldön és külföldön is népszerűvé vált. Az ágazat jelenlegi állapotáról és kilátásairól Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete elnöke az Agrárszektornak elmondta:

Jelenleg kilencezres nagyágrendű a kocalétszám országosan és hatvan ezres a hízóállomány, amiből körülbelül 30 ezer kerül vágóhídra, a többi közvetlen értékesítés útján kerül a piacra. Az elmúlt időszak nehézségei természetesen minket sem kerültek el. A korábbi takarmányáremelkedésekkel párhuzamosan a mangalicából készült termékek ára is jelentősen emelkedett. Elért egy olyan szintre amikor a vásárlás már jelentősen visszaesett, így egy kicsit megtorpant az ágazat. Ebben az időszakban élősúlyban kilónként 1100 forintos ár volt, míg a hasított mangalica kilogrammonkénti ára elérte az 1400 forintot, néha meghaladta azt. Ezt követően egy 20-25 százalékos csökkenés következett be. Mivel a mangalicából készült termékek jelentős része éttermekben, szállodákban kerül a fogyasztók elé, az itt tapasztalt fogyasztáscsökkenést, a termékkészletek felhalmozódását megérezték azok a vállalkozások, amelyek vágóhídra szállítanak. Augusztusban és szeptemberben történt érezhető elmozdulás, véleményem szerint a hasított mangalica ára év végére újra 1000 forint fölé emelkedhet

- bizakodik Tóth Péter.

Az exportpiacok mellett a hazai fogyasztás is tovább bővülhet

A mangalica árában más tényezők játszanak szerepet, mint a nagyüzemi sertés esetében, hiszen ebben az ágazatban sokkal inkább a belső termelési költségek és a fogyasztók vásárlási hajlandóságának függvényében alakul ki az ár és nem a német tőzsdei-ár szerint.

Mint minden más prémiumtermék esetében, a mangalica vonatkozásában is hasonló dolgok történtek. A fogyasztáscsökkenés időszakában az is megemlíthető, hogy sokkal több kolbász alapanyag fogyott, mint például karaj, de mostanra belföldön és az exportpiacokon is mondhatni, hogy újra rendeződik a helyzet. A Távol-Kelet egy szűk és nehéz piac, de dinamikus fejlődést mutat, ma már rendszeresen szállítunk például Hongkongba vagy Szingapúrba. Úgy látjuk, hogy az európai piac is kezd magára találni. Meghatározó piacunkra, Spanyolországba évente körülbelül 400 tonna sonkát szállítunk, az elmúlt öt évben pedig Románia is jelentős célpiacunkká vált. Sokkal optimistább vagyok, mint mondjuk júliusban voltam, úgy gondolom a nehezebb időszak mögöttünk van.

A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete a jövő évre kampányt tervez abból a célból, hogy minél több hazai étterem és szálloda vegye fel étlapjára a mangalicából készült ételeket. Az egyesület azon is dolgozik, hogy az újabb támogatási időszakban a génmegőrzésre kapott tenyészkocánkénti 300 eurós támogatás tovább növekedjen.

Úgy gondolom, hogy a fecskehasú és a vörös mangalicák esetében jelentősebb növekedés lehet ebben a tekintetben, de a leggyakoribb szőke változatot érintően is bízom bennne, hogy emelkedés lesz. Személy szerint én 20-25 százalékos növekedést remélek a tenyészkocánkénti támogatásokban

– árulta el Tóth Péter.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?