A Daily Mail értesülései szerint a Shepton Mallethez közeli kísérleti állomáson a 180 tehénből álló csorda minden egyes állatát olyan szenzoros nyakörvvel szerelnének fel, amely a fitnesz karkötőkhöz vagy okosórákhoz hasonlóan viselkedne. Vagyis folyamatosan monitorozná a tehenek mozgását, aktivitását és étkezési szokásait, és a mért eredményeket azonnal egy 5G-s felhőbe töltené fel. Ott egy algoritmus elemezné az információt, és jelezné a gazdáknak, illetve az állatorvosoknak, ha az adatokból betegségre, vagy bármilyen más, emberi beavatkozást igénylő állapotra lehet következtetni.

"Az, hogy a szükséges információk egyből a mobiltelefonunkra, esetleg más mobil eszközünkre érkeznek, nagy mértékben meggyorsítja a dolgunkat" - mondta Mark Gough, a kísérleti farm egyik munkatársa. "Ha kapunk egy riasztást, rögtön láthatjuk, melyik tehenünkkel van baj, és a probléma lehetséges okairól is azonnal értesülhetünk."

A farmokon egyre gyakoribbak a csúcstechnológiás megoldások, az önvezető munkagépektől kezdve a robotikus fejőrendszerekig. Az ágazatban felhasznált innovatívmegoldások következő hulláma az 5G technológia lehet, amelyről a telekommunikációs szakemberek azt mondják, hogy az ultragyors letöltési sebességével és a jeltovábbítás gyorsításával mindent meg fog változtatni.

Az 5G hálózatok sokkal több eszközt lesznek képesek kezelni, mint a jelenlegi 4G hálózatok. Ez alkalmasabbá teszi őket a megnövekedett adatmennyiségek kezelésére, legyen szó több felhasználó tevékenységének kezeléséről, vagy több szenzoradat feldolgozásáról. Az Agri-EPI Centre kísérleti somerseti telephelyén ilyen 5G-s hálózatot építettek ki, hogy képesek legyenek fogadni és feldolgozni a nyakörvek által megnövekedett adatmennyiséget. Duncan Forbes, a kísérleti telephely vezetője szerint a farmon dolgozó emberek rengeteg időt takarítanak meg azzal, hogy egyből tudják, melyik tehénnek van szüksége segítségre, a kapott és kiértékelt adatokat pedig elküldhetik másoknak, így például az állatorvosoknak is, akik így valós időben ellenőrizhetik a csorda egészségi állapotát. A somerseti kísérleti farmon a nyakörvek mellett az állatok fogyasztását és tejhozamát is mérő automata fejő- és etetőállomások is segítik a termelékenység növekedését. A technológiai újítások bevezetése óta a farm tejhozama napi ötezer literre nőtt.

Az Agri-EPI Centre nem csak teheneknél használja ezt a fajta kísérleti megközelítést. Az eddigi felméréseik szerint ilyen szenzoros módszerrel lehet figyelni a disznókat, a bárányokat, más szarvasmarhákra, a baromfiakat, de még a halakat is. A szervezet egy másik telephelyén már létrehozott egy Tail Tech nevű algoritmust, amely az ólban felszerelt kamerák segítségével a disznók farkának állásából állapítaná meg az állatok hangulatát.