Nyakunkon a poloskainvázió: méreg helyett így védekezhetsz ellenük

Nyakunkon a poloskainvázió: méreg helyett így védekezhetsz ellenük

agrarszektor.hu
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) munkatársai arra keresték a választ, hogy a Magyarországon egyik legújabban megjelent és egyben legveszedelmesebb inváziós rovar, az ázsiai márványospoloska összetett szeme mely spektrális tartományokra a legérzékenyebb, és milyen fényhullámhosszak a legvonzóbbak e faj számára. E tulajdonságaik ismerete segítséget nyújthat a lakosság számára otthonaik megvédésében e kártevők elől. A kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány a rangos Journal of Pest Science folyóiratban jelent meg.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Az utóbbi időszakban drámaian megnövekedett az idegenhonos fajok száma az egész világon, így Közép-Európában, ezen belül Magyarországon is. A felfokozott globalizáció következtében - az elmúlt évtizedek közlekedési, kereskedelmi, áruszállítási gyakorlata miatt - számos ilyen faj került Magyarországra messzi tájakról. Gyors szaporodásukkal és terjedésükkel gyakran kiszorítják az őshonos fajokat - derült ki az ELKH közleményéből.

A poloskák közül kerül ki a legtöbb inváziós faj

A legfajgazdagabb osztály a rovaroké, amelynek képviselői az egész földet meghódították. A rovarok közül is a poloskák (Heteroptera) csoportjából ismert a legtöbb inváziós faj. Az ágyi poloska (Cimex lactarius) például az évszázadok alatt minden országba eljutott, és az ember fő külső élősködőjévé vált szerte a világon. Közel 50 éve jelent meg hazánkban a platánfákat szívogató platán-csipkéspoloska (Corythucha ciliata), amelyet a platán levelein, illetve a platánfák kérge alatt bárki megtalálhat.

Az elmúlt 30 évben kiugróan felgyorsult az inváziós poloskák terjedése. 2000-ben jelent meg Magyarországon a világszerte komoly növénykártevőnek számító zöld vándorpoloska (Nezara viridula), amely idehaza is jelentős problémákat okoz a gyümölcsösökben és zöldségeskertekben – legfőképpen a paradicsomon. 2004 óta megállíthatatlanul terjed itthon a nyugati levéllábú-poloska (Leptoglossus occidentalis), amely a tujákat és a fenyőket pusztítja, és igen gyakran repül be épületekbe is.

Az egyik legújabb és egyben legveszedelmesebb jövevény az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys), amely 2013-as első hazai észlelése óta akadálytalanul terjed. Megjelenése és bűze zavarja az embereket, táplálkozása során megszúrja és élvezhetetlenné teszi a gyümölcsöket és a zöldségeket. Gyakran a zöld vándorpoloskával együtt, óriási egyedszámban jelenik meg. A magyarok 2019 és 2020 őszén tapasztalhattak igen komoly, a lakosságot bosszantó „poloskarajzásokat”, és 2021-ben is tömegesen jelentek meg ezek a kártevők. Az említetteken túl közel 20 egyéb idegenhonos poloskafaj van jelen az országban, előfordulásuk közvetlenül vagy közvetetten összefügg a modern emberi civilizációval.

Hogyan hatnak a különböző fénytartományok a poloskákra?

Az ÖK és a MATE munkatársai az ázsiai márványospoloska összetett szemeinek spektrális érzékenységét vizsgálták elektroretinográfiával, továbbá azt kutatták, hogy melyek azok a spektrális tartományok, amelyek jobban, és melyek azok, amelyek kevésbé vonzóak e címerespoloskák számára.

Mérési eredményeink arra utalnak, hogy az ázsiai márványospoloska fotoreceptor-készletét alapvetően kétféle, egy zöld- és egy ultraibolya-érzékeny receptortípus alkotja

- mondta Egri Ádám, a közelmúltban megjelent tanulmány első szerzője.

Egy ilyen fotoreceptor-készlet már lehetővé tesz némi színlátást, ami jó eséllyel segíthet a poloskáknak a zöldségek és gyümölcsök vizuális úton történő megtalálásában. A színlátás egyébként kifejezetten elterjedt a rovarvilágban, például a méhek, bizonyos szentjánosbogarak, szenderek mind rendelkeznek e képességgel. A vizsgálatok során arra is fény derült, hogy miként függ az ázsiai márványospoloska fényhez való vonzódása a fény hullámhosszától. Közismert, hogy ezek a rovarok vonzódnak a fényhez, hiszen főleg ősszel, amikor a telelőhelyre készülő egyedek rejtekhelyet keresnek, alkonyatkor előszeretettel repülnek be olyan lakások és házak ablakain, ahol már égnek a lámpák.

Kísérleteinkből kiderült, hogy ezek a poloskák annál nagyobb vonzalmat éreznek a fény iránt, minél kisebb a fény hullámhossza

- összegezte a kutatás eredményét Mészáros Ádám PhD-hallgató.

Ez azt jelenti, hogy ezek a rovarok az emberi szem számára pirosas, sárgás fényeket kedvelik a legkevésbé, a kék és ultraibolya fényeket pedig a leginkább, vagyis a rövidebb hullámhosszakban gazdag hideg fehér fényű lámpák vonzóbbak a poloskák számára, mint a meleg fehér fényűek, amelyekben inkább a spektrum hosszabb hullámhosszú komponensei dominálnak. Az otthonokban érdemes tehát inkább meleg fényű lámpákat használni, ha az ember csökkenteni szeretné a poloskák és egyúttal más rovarok által okozott kellemetlenségeket.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?