A Bristoli Egyetem kutatócsoportja az Animal Welfare folyóiratban publikálta legújabb vizsgálatát. Ebben az úgynevezett kondicionált helypreferencia-tesztet alkalmazták, amelyet az idegtudományokban széles körben használnak. Ezzel a módszerrel felmérhető, hogyan érzékelnek a különböző állatok egy-egy élményt, és miként emlékeznek vissza arra. A teszt lényege egyszerű: ha az állat jól érzi magát egy adott környezetben, később előnyben részesíti azt a helyet - jelentette a PoultryWorld.

A kísérlet során húsz, ipari tojóhibridből származó csibét vizsgáltak egy kétkamrás berendezésben. A kamrák két oldalát eltérő színjelzésekkel különböztették meg. A kezdeti helypreferencia felmérése után a kondicionálási szakasz következett. Az egyik kamrát gyengéd emberi interakcióhoz, vagyis lassú simogatáshoz, halk beszédhez és óvatos kézbevételhez társították. A másik kamrában semleges emberi jelenlétet biztosítottak, amelyet mozdulatlanság és csend jellemzett. A későbbi tesztek során a csibék egyértelműen hosszabb időt töltöttek abban a térfélben, amelyet a gyengéd bánásmódhoz kapcsoltak. Fontos eredmény, hogy a semleges emberi jelenléthez társított kamrát sem kerülték el. Ez azt jelenti, hogy viselkedésüket a pozitív élmény vonzereje vezérelte, nem pedig egy negatív tapasztalat elkerülése.

Ben Lecorps, a Bristoli Egyetem Állatorvosi Karának oktatója és a kutatás vezetője szerint az eredmények biztatóak. Azt mutatják, hogy az egyszerű, nyugodt bánásmód képes átalakítani az ember-állat kapcsolatot félelmi alapúból pozitívvá, ezáltal pedig javítja a csibék jóllétét. Ennek különösen a keltetőkben és a nevelőegységekben van nagy jelentősége. Ezeken a helyeken a korai interakciók ugyan rövidek, mégis meghatározóak lehetnek az állatok egész életére nézve. A baromfikban kialakult félelmi reakciók ugyanis a viselkedést, a termelékenységet és az általános jóllétet is tartósan befolyásolják.

A kutatás hozzájárul a pozitív állatjóllét iránti, egyre növekvő tudományos érdeklődéshez is. Ez az irányzat már túlmutat a káros hatások puszta elkerülésén, és a kellemes élmények aktív biztosítását célozza. A bristoli kutatócsoport sikeresen bizonyította, hogy a csibék képesek pozitív érzelmi társításokat kialakítani az emberekkel. Ez a felismerés értékes alapot teremt a korai állattartási protokollok és a jólléti értékelési stratégiák további vizsgálatához. A gyengéd érintés egyszerű és olcsó módszer, amely a gyakorlatban is hasznos eszközt kínálhat a termelők számára az állományok egészségesebb és ellenállóbb fejlődéséhez.