agrarszektor.hu • 2026. április 25. 06:01
2024-ben az Európai Unióban 1 millió tonna halat, puhatestűt, algát és rákot tenyésztettek, amelyek értéke 4,6 milliárd eurót tett ki. 2023-hoz képest az EU-ban az akvakultúra-termelés volumene és értéke egyaránt csökkent. Az EU tenyésztett vízi szervezetek termelését 2024-ben 5 ország uralta, amelyek együttesen a teljes mennyiség több mint kétharmadát adták. Ezek az országok Spanyolország, Franciaország, Görögország, Olaszország és Lengyelország voltak. Az EU szárazföldi országainak (Csehország, Magyarország, Ausztria és Szlovákia) teljes halászati termelése akvakultúrából származott. Magyarország haltermelése 2024-ben 22,8 ezer tonna volt, amivel az elmúlt két évtized legjobb eredményét produkálta, ám az európai országokhoz képest még így is a lista alsó harmadában található hazánk.
Az akvakultúra a halak és más vízi élőlények - például algák, kagylók és rákfélék - ellenőrzött körülmények közötti tenyésztése, amely a vadon élő halak kifogásának alternatívájaként szolgál, és mind a belvízi, mind a tengeri területeken folyik. Az akvakultúra az Európai Unióban a közös halászati politika (KHP), és a kék növekedés menetrendjének is kulcsfontosságú eleme, amelynek célja az ágazat fenntartható növekedésének támogatása. Az Eurostat friss elemzése szerint az EU-ban az akvakultúra-tenyésztés 2024-ben becslések szerint 1 millió tonna vízi élőlényt (állatot és növényt) állított elő, ami az európai halászat teljes termelésének egynegyedét tette ki. Ez az arány jóval elmaradt a 2022-es globális átlagtól, ami megközelítőleg 49%-ot tett ki. Termelési volumenét tekintve az EU akvakultúra-ágazata világszinten a tizenharmadik legnagyobb volt, alig valamivel előzve meg Thaiföldet, és 2022-ben a globális termelési volumen 0,9%-át tette ki. Az unió akvakultúra-termelésének értéke 2024-ben becslések szerint 4,6 milliárd euró volt, ami az EU halászati termékek (halfogás és akvakultúra) teljes termelésének értékének valamivel több mint kétharmadát tette ki.
Négy ország adta az EU akvakultúra-termelésének mintegy kétharmadát
A vizsgált évben négy uniós tagállam adta az EU tenyésztett vízi élőlényekből származó teljes termelésének mintegy kétharmadát (64,6%-ot), élősúlyban kifejezve. Spanyolország a teljes mennyiség valamivel kevesebb mint egynegyedét - becslések szerint 24,3%-át - termelte, ezt követte Franciaország 17,9%-kal, Görögország 12,6%-kal és végül Olaszország adta a teljes mennyiség 9,7%-át. A különböző vízi szervezetek eltérő áron kelnek el. Például a kagylók átlagos első eladási ára körülbelül 1,3 euró/kg, a tengeri sügéré körülbelül 7,3 euró/kg, a tonhalé pedig körülbelül 12,6 euró/kg volt. Az EU-országok közül az akvakultúra-termelésének értéke 2024-ben Franciaországban volt a legmagasabb, a becslések szerint 857 millió eurót tett ki, ami az EU teljes termelésének 18,5%-át jelentette. A termelés értéke 856 millió euróval Spanyolországban volt a második legmagasabb, majd ezt követte Görögország 689 millió euróval és Olaszország 384 millió euróval.
Mint ismeretes, Norvégiában az akvakultúra-termelés értéke jelentős mértékben meghaladta az egész európai unióst: a skandináv ország 2024-ben 1,6 millió tonna vízi élőlényt (szinte kizárólag lazacot) termelt, 9,5 milliárd euró értékben. Norvégia 2022-ben a világ hatodik legnagyobb akvakultúra-haltermelője volt, 1,8%-os globális részesedéssel, egyúttal Kína után a világ második legnagyobb vízi élőlény (növény és állat) exportőre is volt.
Az EU szárazföldi országainak (Csehország, Magyarország, Ausztria és Szlovákia) teljes halászati termelése akvakultúrából származott. Luxemburgban viszont egyáltalán nincs piaci termelés. Általánosságban elmondható, hogy az akvakultúra jelentős szerepet játszik a Földközi-tenger és a Fekete-tenger környéki országokban. Máltán az akvakultúra 2023-ban a teljes halászati termelés 91,4%-át tette ki élősúlyban kifejezve, ami hasonló arány, mint Szlovéniában. Az akvakultúra 89%-kal a teljes halászati termelés döntő többségét tette ki Cipruson, de Romániában (79,9%), Görögországban (69,8%) és Bulgáriában (62,8%) is ez volt a helyzet.
Magyarországon a 2024-es évben jelentős kihívásokkal küzdöttek az extenzív tógazdaságok, amelyek a természeti, gazdasági és szabályozási környezetből adódtak. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnöke szerint az ágazat sok problémával küzdött az adott évben, kezdve az időjárással, mivel a tógazdasági haltermelés erősen kitett az időjárás körülményeinek, elemeinek. A szakember emlékeztetett, hogy 2024-ben a csapadékban viszonylag bő tél után hűvös tavasz következett, ami nem segítette a halállományok gyors és megszokott fejlődését. A nehézségek ellenére azonban az elmúlt két évtized legjobb éve volt a 2024-es a magyar haltermelésben: a teljes megtermelt halmennyiség 22,8 ezer tonna volt, 0,3 ezer tonnával több, mint 2018-ban, a korábbi rekord évben.
Az EU akvakultúra-termelése a halakra és a puhatestűekre összpontosult
A halak (különösen a pisztráng, a tengeri durbincs, a tengeri sügér, a ponty, a tonhal és a lazac) és a puhatestűek (különösen a kagyló, az osztriga és a csiga) adták együttesen az EU 2024-es akvakultúra-termelésének szinte teljes tömegét. A 2023-as adatok szerint a szivárványos pisztráng volt a legértékesebb tenyésztett faj az EU-ban, amely az összes akvakultúra-termelés 17,9%-át tette ki. Ezt követően a tengeri sügér, a tengeri durbincs és az osztriga tenyésztett termelése voltak a következő legértékesebbek.
Fontos azonban megemlíteni, hogy az algák és tengeri moszatok termelése a kék gazdaság egyik feltörekvő ágazata. A tengeri fogások mellett - főként az Atlanti-óceán északkeleti részén - egyre növekszik, bár még mindig csekély mértékben, az akvakultúrából származó mennyiség is. Ezeket az algákat és tengeri moszatokat (beleértve a barna, vörös és zöld tengeri moszatokat) például élelmiszer-, takarmánygyártásban, valamint ipari és gyógyszeripari termékek előállításában használják fel. Bár az akvakultúrából származó vízi növények termelési volumene elenyészően kicsi, körülbelül 1%-os a vízi növények kifogásához és kirakodásához képest, a termelés értéke viszonylag magas. 2024-ben Franciaország volt az EU fő tenyésztett vízi növénytermelője, ahol az átlagár körülbelül 20 euró/kg (nedves tömeg) volt. A piacon jelentős specializáció figyelhető meg, és egyes EU-országok, például Spanyolország és Portugália, szintén a magas hozzáadott értékű tenyésztett fajokra koncentrálnak.
Az akvakultúra-ágazat az EU-n belül rendkívül specializált
2024-ben az Európai Unióban tenyésztett mediterrán kagyló (Mytilus galloprovincialis) mennyiségének közel háromnegyedét Spanyolország termelte, ami elsősorban annak köszönhető, hogy az ország északi részén, a torkolatoknál „off bottom” módszerrel működő úszóállványokat alkalmaznak. A kék kagylót (Mytilus edulis) az Atlanti-óceán északkeleti részén Franciaország tenyésztette (2024-ben az EU teljes termelésének körülbelül a fele), majd Hollandia és Írország következett. Mind az „off bottom” (Írországban előnyben részesített), mind az „on-bottom” (Hollandiában előnyben részesített) módszert alkalmazták.
Az atlanti kékúszójú tonhalat (Thunnus thynnus) csak négy uniós tagállamban tenyésztették ketrecekben: Málta adta az EU kékúszójú tonhal-tenyésztési termelésének körülbelül 53%-át, Spanyolország körülbelül 31%-át, Horvátország körülbelül 14%-át, és kis mennyiségben, körülbelül 1%-ban Portugáliában is termeltek.
Görögország 2024-ben az EU tenyésztett aranykeszeg (Sparus aurata) termelésének több mint felét, valamint az európai tengeri sügér (Dicentrarchus labrax) termelésének több mint felét adta. Lengyelország és Csehország voltak az EU vezető közönséges ponty (Cyprinus carpio) termelői, együttesen az EU teljes termelésének körülbelül felét adták. Világszinten a közönséges ponty volt az ötödik leggyakrabban tenyésztett hal.
2024-ben Írország volt az egyetlen olyan EU-tagállam, amely lazacot tenyésztett az EU-ban, mintegy 13,4 ezer tonnát termelve. Ez a mennyiség azonban messze elmaradt a Norvégiában tenyésztett 1,5 millió tonnától. Világszinten az atlanti lazac (Salmo salar) volt a nyolcadik leggyakrabban tenyésztett halfaj.
Az EU-n belül a csendes-óceáni kagylót (Magallana gigas) főként Franciaországban tenyésztették. Világszerte a 2022-ben termelt összes puhatestű mintegy 33%-a kagyló volt. 2024-ben az unióban tenyésztett japán szőnyegkagyló (Ruditapes philippinarum) minden 4 tonnájából közel 3 tonnát Olaszország termelt. Világszinten ez volt a második leggyakrabban tenyésztett puhatestűfaj.
A tenyésztett szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykis) termelése az EU-ban némileg kivételt képez az országok specializációjára vonatkozó általános megfigyelés alól: ezt a halfajt mintegy 25 uniós tagállamban tenyésztették, és 2024-ben az EU-ban megtermelt szivárványos pisztráng élősúlyának körülbelül 50%-a Franciaország, Olaszország és Dánia együttes termeléséből származott.
Bár a magyarországi halágazatot hosszú ideje mostohagyermekként kezelték a döntéshozók, 2025 augusztusában végül több olyan pályázati lehetőség is megnyílt, amely óriási segítséget jelentett az ágazat szereplőinek. Erről Timmel Ede, a MA-HAL ügyvezető igazgatója számolt be az Agrárszektornak. A szakember elmondta, hogy 2025. augusztus 10-én nyílt meg az akvakultúra beruházásokat segítő pályázati kiírás kérelembenyújtási időszaka. Ennél a tógazdaságok és az ágazat intenzív termelést folytató szereplői is pályázhatnak. Ez a tevékenység teljes vertikumát le fogja fedni, a tórekonstrukciótól kezdve az eszközfejlesztésen át az egyéb beruházásokig. Timmel Ede elmondta, hogy pályázni lehet majd a multifunkcionális tógazdaságok kialakítására, halbolt létesítésére, tanösvények kialakítására, horgászati és az ágazathoz köthető turisztikai célú fejlesztések is bevehetők lesznek. Emellett megújuló energia létesítmények építésére is lehet majd pályázni. Az ágazatnak nagy segítség lesz továbbá a halfeldolgozók fejlesztését célzó pályázati felhívás. Ebben az üzemek korszerűsítésére, új halfeldolgozók indítására és eszközfejlesztésre is lehet majd pályázni.
Az EU akvakultúra-termelésének mennyisége változatlan szinten maradt, értéke viszont emelkedett
A 2010 és 2024 közötti időszakban az uniós akvakultúra-termelés mennyisége viszonylag stabil maradt, a termelés értéke azonban - főként a 2021-es és 2022-es évek magasabb árai miatt - jelentősen, mintegy 72%-kal nőtt. Ugyanezen időszak alatt a norvégok akvakultúra-termelésének mennyisége és értéke egyaránt meredeken emelkedett: 2024-ben a Norvégiában a termelés mennyisége 64%-kal volt magasabb, mint 2010-ben. A 2022 és 2023 közötti 0,7%-os enyhe csökkenés ellenére a termelés 2024-ben körülbelül 1%-os növekedéssel visszapattant. A termelés értéke 2024-ben valamivel kevesebb mint két és félszerese volt a 2010-es értéknek, a 2021-es és 2022-es években bekövetkezett meredek emelkedés pedig az időszak többi évében tapasztalt fokozatos növekedésre épült.
Növekszik az ökológiai akvakultúra-termelés az EU-ban
Számos uniós tagállamban az ökológiai előírásoknak megfelelően tenyésztik az ágazat alá tartozó élőlényeket, például Írországban 2024-ben az akvakultúra-termelés (főként a lazac) csaknem fele, körülbelül 46%-a ökológiai gazdálkodásból származott. Az EU-országok közül a vizsgált időszakban a következő legmagasabb arányokat Hollandiában (körülbelül 45%), Németországban (mintegy 35%) és Litvániában (megközelítőleg 29%) regisztrálták. Ezek az arányok éles kontrasztot mutattak más EU-országokkal, beleértve a 2024-ben a legnagyobb akvakultúra-termeléssel rendelkező három országot is. Franciaországban, Romániában, Spanyolországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban az ökológiai akvakultúra-termelés aránya a teljes akvakultúra-termelésen belül kevesebb mint 2% volt.
Az ökológiai akvakultúra-termelés 2015 és 2024 között számos EU-országban gyorsan növekedett, egyes esetekben a nulláról indulva. 2014-ben szinte egyáltalán nem volt ökológiai termelés Hollandiában és Németországban, míg 2024-re Németországban 13 ezer tonna, Hollandiában pedig körülbelül 15 ezer tonna volt az így megtermelt élőlények tömege. Olaszországban az ökológiai akvakultúra már korábban is meghonosodott, de 2024-re további 6ezer tonnával bővült. Ezzel szemben az ökológiai akvakultúra-termelés egyes régiókban jelentős visszaesést mutatott: Írországban a termelés 2015 és 2024 között csaknem 15 ezer tonnával csökkent, míg Romániában ugyanebben az időszakban 6 ezer tonnás csökkenés volt tapasztalható.
Csak egy ország termel egy főre jutó akvakultúra-terméket a globális átlagnál többet
2024-ben az Európai Unióban (EU-27) egy főre számítva átlagosan 2,25 kg akvakultúra-terméket állítottak elő. Ez az átlag azonban nem mutatja a tagállamok közötti jelentős eltéréseket, mivel a termelés gyakran a hosszú tengerparttal és kedvező tengeri környezettel rendelkező országokra koncentrálódik. A 2024-es termelési szintek közül kiemelkednek: Málta: 33,9 kg egy főre, Görögország: 12,2 kg egy főre, Ciprus: 9,4 kg egy főre és Horvátország: 7,6 kg egy főre. Ezzel szemben a szárazföldi országok és azok, amelyeknek kisebb az ágazata, mint például Belgium (0,02 kg egy főre) és Németország (0,4 kg egy főre), sokkal kevesebbel járulnak hozzá az egy főre jutó átlaghoz.
Az Európai Unió egy főre jutó termelése ugyanakkor szerénynek mondható a nagy volumenű halgazdálkodásra, különösen az atlanti lazac tenyésztésére szakosodott szomszédos EGT-országokhoz képest. A 2024-es adatok alapján Izland például 147,3 kg-ot, Norvégia pedig 300,9 kg-ot termelt egy főre vetítve. Ezenkívül az EU termelési szintje is jelentősen alacsonyabb, mint az egy főre jutó körülbelül 16,4 kg-os globális átlag, amely a 2022-ben elért rekordot jelentő 130,9 millió tonnás világszintű akvakultúra-termelésen és a mintegy 8 milliárd fős globális népességen alapul.
Míg az Európai Unió akvakultúra-termelése 2010 és 2024 között viszonylag stabil maradt, a globális termelés erőteljes növekedési pályát követett, és 1961 óta a világ népességnövekedésének csaknem kétszeresével nőtt. Az EU egy főre jutó 2,25 kg-os termelése és a globális átlagot jelentő 16,4 kg közötti különbség rávilágít az ágazat jelentős „növekedési potenciáljára” az Unióban.