Bár 2024-ben némileg visszaesett a halászati és akvakultúra ágazat termelése az EU-ban, az ágazatban még mindig óriási potenciál van.
Pásztorok és legelők nemzetközi éve a Néprajzi Múzeumban, mutatjuk, miket érdemes tudni róla.
Magyarországon 13,9%-kal nőtt a biotermékek kiskereskedelmi forgalma, hazánk az Európai Unióban a második leggyorsabban bővülő piac.
Változtatni kellene azon, hogy az itthon megtermelt biotermékek jelentős részét még mindig a külföldön értékesítjük.
2025. szeptember 9-10-én megrendezésre kerül a VI. ÖKO Expó Kiállítás és Konferencia
A szakmai szervezetek és kutatási hálózatok munkája elengedhetetlenül fontos a versenyképes és fenntartható agrárium megteremtéséhez.
Május 21-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofuture Konferenciát Kecskeméten.
Az ökológiai gazdálkodás helyzetéről és eredményeiről tanácskoztak a Debreceni Egyetemen.
2023-ban az ökológiai gazdálkodás alá vont területek nagysága 309 ezer hektárra nőtt, ami 15%-os növekedést jelent a három évvel korábbi állapothoz képest.
A biodinamikus gazdálkodás figyelembe veszi a holdfázisokat, és bár több része tudományosan nem megmagyarázható, mégis működik.
Újra növekedési pályán az európai bio piac, Magyarország a globális mezőny első negyedébe került.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet azt vizsgálta, mennyire jövedelmező az ökogazdálkodás Magyarországon.
A pályázatok elkészítését országszerte segítette a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdász tanácsadó hálózata.
Csaknem 26 ezer pályázat érkezett a környezeti szempontból fenntartható gazdálkodást ösztönző programokra
Az ökológiai lábnyomot gyakran globális hektárban (gha) mérik, amely egy olyan egység, amely figyelembe veszi a földterületek termelékenységét és a biokapacitást.
A hazai ökológiai gazdálkodás jelenlegi 320 ezer hektáros területe 2027-re akár 500 ezer hektárra is bővülhet.
Módosultak az Ökológiai gazdálkodás támogatására kiírt pályázati felhívás egyes elemei.
Hamarosan megkezdődik az ökológiai gazdálkodás támogatási kérelmeinek benyújtásai időszaka.
Magyarország a 10 százalékos ökológiai területarány elérését tűzte ki 2027-ig a mostani KAP stratégiában.
Hiánypótló agrárgazdasági kutatást indít az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
