A német Friedrich-Loeffler Intézet (FLI) kutatása arra kereste a választ, hogyan befolyásolja a plusz életteret biztosító, kétszintes elrendezés az állatok jóllétét. A szakemberek hat malacnevelő és három hízósertés-telepet vizsgáltak meg. A felmérés során értékelték az emelt padozatok kihasználtságát és a szennyezettség mértékét, valamint kikérték a gazdák gyakorlati tapasztalatait is.

A felmérésből kiderült, hogy a nevelőállományoknál az emelt szintek az alapterület 25-45%-át fedték le. A hízóknál ez az arány 15-40% között mozgott. A gazdák több mint fele különféle környezetgazdagító anyagokat, például játékokat vagy szalmát is elhelyezett a platformokon. Egy egyszeri megfigyelés során a malacok 15,2%-a tartózkodott a felső szinten, míg a hízósertéseknek csupán 2,2%-a választotta ezt a területet.

A tisztaság tekintetében is érdekes eredmények születtek. A nevelőkutricákban az emelt rész 13%-ban, az alatta lévő terület pedig 20%-ban volt szennyezett. Ezzel szemben a nyitott, emelvény nélküli részek szinte teljesen tiszták maradtak. A hízóknál a három vizsgált terület szennyezettsége egyenletesebben oszlott el, így átlagosan 15%-os értéket mutatott.

A termelők kedvezően értékelték az emelt szintek hatását a kutricák levegőminőségére, a takarmányozásra és az állatok viselkedésére. Meglátásuk szerint a platformok segítik a sertéseket a tér strukturálásában. Ez megnyilvánul például a trágyázóterületek természetes elkülönítésében is. Ugyanakkor a gazdák egyöntetű véleménye szerint az állomány napi ellenőrzését és a takarítást kifejezetten hátráltatja ez a kialakítás.

A felmerülő nehézségek ellenére a gazdák többsége újra beépítené a kétszintes tartási rendszert. A kutatók ugyanakkor megjegyezték, hogy jogi szempontból egyelőre tisztázatlan egy fontos kérdés. Még nem dőlt el, hogy az emelt platformok területe beleszámít-e a hivatalos állatvédelmi előírások által megkövetelt, korlátozás nélkül használható alapterületbe.