2020. április 10. péntek Zsolt

Hírek - Állat

Hatalmas áttörést értek el a kutatók a gyilkos vírus elleni védekezésben

2019-ben is tovább terjedt az afrikai sertéspestis (ASP) Kelet-Európában, Ázsiában és Afrikában, közel hétmillió sertés halálát okozva. Működő vírusölő és vakcina hiányában a fertőzés gócpontjai ellen csak biológiai biztonsági intézkedésekkel lehetett védekezni. Azonban az University College London és a Pirbright Intézet tudósainak a világon elsőként sikerült megalkotniuk az ASP teljes géntérképét.
 
 

Most azonban megjelent egy új tanulmány a Journal of Virology szaklapban, amely arról szól, hogy a kutatók a legújabb generációs génszekvenáló technológia alkalmazásával sikeresen elemezték az ASP vírusban előforduló géneket. Ebből kiindulva el tudták készíteni a vírus első teljesen genetikai térképét, amely azt is megmutatta, hogy a fertőzési ciklus során milyen sorrendben aktiválódnak a vírus különféle géncsoportjai. Az ASP felépítésének és működésének megismerése pedig fontos információval szolgálhat a vírus elleni védekezés kutatása során is, olvasható a FarmingUK oldalán.

Március 3-án rendezi meg Agrárium 2020 című évindító konferenciáját Kecskeméten a Portfolio Csoport. Az esemény napirendjére tűzi azokat a legfontosabb idei támogatási, jogszabályi, piaci, jövedelmezőségi és innovációs változásokat, amelyek ismeretére az agrárgazdaság szereplőinek feltétlenül szükségük lehet az eredményes gazdálkodáshoz. A konferencia a gyakorlatias szempontokat figyelembe véve ad választ a gazdasági döntéseknél felmerülő fontos kérdésekre. Ha tájékozott akar lenni az új évben, ne hagyja ki az Agrárium 2020 konferenciát március 3-án Kecskeméten!

Minden gén, így a vírusban levők is, egy transzkripciónak nevezett eljárás során aktiválódnak. Ezt egy molekuláris gépezeten, az RNS-polimeráz segítségével történik, amely afféle „kapuőrzőként” működik, biztosítva, hogy a DNS-be kódolt információ a fertőzés megfelelő időpontjában fejtse ki a hatását. Az RNS-polimeráz a géneket specifikus DNS-szekvenciák, más néven promóterek alapján találja meg, amelyek a tényleges gének előtt helyezkednek el. A kutatócsoport bebizonyította, hogy a fertőzés korai szakaszában aktiválódó gének más promóterekkel rendelkeznek, mint azok, amelyek a betegség későbbi szakaszában „lépnek életbe”. Ezek alapján a vírus a fejlődési szakasz függvényében képes megváltoztatni az aktivált gének mintáját.

A DNS-replikációra és az immunrendszer védekező reakcióit elkerülő gének a fertőzés korai szakaszában aktiválódnak, míg azok, amelyek a vírus alkotóelemei számára fehérjéket termelnek, csak később kapcsolnak be. Dr. Linda Nixon, a Pirbright Intézet afrikai sertéspestissel foglalkozó csoportjának vezetője elmondta, hogy ennek a tanulmánynak köszönhetően a tudósok kibogozhatják, hogy a fertőzés különböző szakaszaiban mely gének fontosak, ezáltal pedig jobban megérthetik ezek funkcióit.

Az adataink szerint az afrikai sertéspestis-vírus komplex, már-már emlős-szintű irányítást gyakorol a génjei felett. Speciális promótereket használ azért, hogy az RNS-polimeráz el tudja dönteni, a fertőzés mely szakaszában mely gének fejtsék ki a hatásukat


– mondta Dr. Linda Nixon.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu