Most azonban megjelent egy új tanulmány a Journal of Virology szaklapban, amely arról szól, hogy a kutatók a legújabb generációs génszekvenáló technológia alkalmazásával sikeresen elemezték az ASP vírusban előforduló géneket. Ebből kiindulva el tudták készíteni a vírus első teljesen genetikai térképét, amely azt is megmutatta, hogy a fertőzési ciklus során milyen sorrendben aktiválódnak a vírus különféle géncsoportjai. Az ASP felépítésének és működésének megismerése pedig fontos információval szolgálhat a vírus elleni védekezés kutatása során is, olvasható a FarmingUK oldalán.

Minden gén, így a vírusban levők is, egy transzkripciónak nevezett eljárás során aktiválódnak. Ezt egy molekuláris gépezeten, az RNS-polimeráz segítségével történik, amely afféle "kapuőrzőként" működik, biztosítva, hogy a DNS-be kódolt információ a fertőzés megfelelő időpontjában fejtse ki a hatását. Az RNS-polimeráz a géneket specifikus DNS-szekvenciák, más néven promóterek alapján találja meg, amelyek a tényleges gének előtt helyezkednek el. A kutatócsoport bebizonyította, hogy a fertőzés korai szakaszában aktiválódó gének más promóterekkel rendelkeznek, mint azok, amelyek a betegség későbbi szakaszában "lépnek életbe". Ezek alapján a vírus a fejlődési szakasz függvényében képes megváltoztatni az aktivált gének mintáját.

A DNS-replikációra és az immunrendszer védekező reakcióit elkerülő gének a fertőzés korai szakaszában aktiválódnak, míg azok, amelyek a vírus alkotóelemei számára fehérjéket termelnek, csak később kapcsolnak be. Dr. Linda Nixon, a Pirbright Intézet afrikai sertéspestissel foglalkozó csoportjának vezetője elmondta, hogy ennek a tanulmánynak köszönhetően a tudósok kibogozhatják, hogy a fertőzés különböző szakaszaiban mely gének fontosak, ezáltal pedig jobban megérthetik ezek funkcióit.

- mondta Dr. Linda Nixon.