Legfrissebb híreink állattenyésztés témában: az Agrárszektor Állat rovatában mindent megtalálsz, ami baromfi-, marha-, sertéstenyésztés témában fontos és aktuális. Kíváncsi vagy az élőállat felvásárlási árakra? Tudni akarod, milyen a madárinfluenza-helyzet jelenleg Magyarországon? Érdekelnek a legfrissebb takarmánypiaci hírek, takarmány árak?
Változtak a halelviteli szabályok, ez a horgászokat és a horgászvizsga előtt álló horgászjelölteket is érinti.
Az utóbbi időszakban már nem csak a baromfiólakba tört be a madárinfluenza, az új variánsok ugyanis inkább a vadon élő madarakat támadják meg.
Újabb háromkilométeres hálózati szakaszt tett madárbaráttá az E.ON az Esztergom, Pilismarót, Dobogókő szakaszon.
A várakozásokkal ellentétben nem csökkent a hazai fehérgólya-állomány fiókaszáma a tavalyi aszály miatt.
A lakosság bevonásával folytatódik a veszélyes betegségeket terjesztő kullancsok hazai felmérése.
Újabb európai uniós projekt segíti a kerecsensólymok védelmét az Észak-Alföldön.
Harcias hernyóból nyertes pillangó, avagy a fecskefarkú pillangó lett az év lepkéje 2023-ban.
Gyérítik és riasztják a kormoránokat a Tisza mentén, mert az enyhe tél miatt megnőtt a számuk.
A szakértők szerint a hódok segítségével megmenthető a vizes élőhelyek egy része.
Ismét a madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Bács-Kiskun vármegyében.
Növekedhet a magyar vadállomány élettere az új uniós Közös Agrárpolitikának köszönhetően.
Bajban vannak a magyarországi állattartók, sokan kényszerülnek az állományuk csökkentésére.
Messziről érkezett, veszélyes élősködők lepték el Magyarországot, de mit lehet tenni ellenük?
A szakértők szerint újra megerősödhet a magyar juhágazat, ha sikerrel jár a generációváltás.
Az utóbbi húsz évben a fecskék fele eltűnt Magyarországról, tavasszal kiemelten fontos a védelmük!
Több tízezer állatot kellett már lelőni a madárinfluenza miatt, ami egyelőre nem jelent az eddigieknél nagyobb kockázatot az ember számára, de a változó járványtani mintázata aggasztó.
Már elérhető az állattartó telepek havi adatszolgáltatásához az antibiotikum felhasználást bejelentő rendszer.
Magyarország 1921 óta megduplázta, 11-ről 22 százalékra növelte erdőterületeinek nagyságát.
Újabb baromfitelepen jelent meg a madárinfluenza Hajdú-Bihar vármegyében, a hatóság már meghozta a szükséges intézkedéseket.
A januári esők feltöltötték a tavalyi év során kiszáradt tógazdaságokat, új reményt adva a halágazat szereplőinek.
Megvan rá az esély, hogy 2023-ban visszazökkenjen a rendes kerékvágásba a magyar baromfiágazat.
Jövő héten újraindul az antibiotikum felhasználást bejelentő rendszer az állatgyógyászatban.
Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhhoteleket Magyarországon, a lakosság, a gazdák és az önkormányzatok segítségét kérik.
A javuló járványhelyzet miatt a Nébih enyhített a baromfik betelepítésre vonatkozó ideiglenes szabályokon.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Átalakítja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar csomagolási folyamatait az új uniós szabályozás (PPWR), amely 2026 augusztusától lép életbe.
Mostanra mindenki számára bebizonyosodott, hogy már nem működnek azok a módszerek, amiket 10-20 éve alkalmaztak a gazdák.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.
