Több mint 50 év után ismét megjelent a magyarországi állatállományokban a ragadós száj- és körömfájás betegség.
Egy 1400 szarvasmarhát tartó telepen jelentkeztek március elején a ragadós száj- és körömfájás betegség klasszikus tünetei.
Augusztus óta a kaliforniai laboratórium hetente 400-2000 mintát tesztelt madárinfluenzára szarvasmarhákból és baromfiból.
Úgy tűnik, a gazdálkodók is egyre nyitottabbak lehetnek az állatjólétet illetően.
A baromfiállományokban óriási pusztítást végez a madárinfluenza, és különösen aggasztó, hogy egy ideje tejelő tehenekben is jelen van a kór.
A betegség újabb behurcolásának megelőzése érdekében továbbra is tilos Romániából juh- és kecskeszállítmányok magyarországi rendeltetési címre történő beszállítása.
Nyers húsból készült eledeltől kaptak madárinfluenzát házimacskák az Egyesült Államokban.
Egy olyan különös, eltorzult külsejű halat talált egy horgász Délegyházán, amit egyszerűen nem tudott hova tenni.
Újra megnyílt az önkéntes csatlakozás lehetősége a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez.
Az Európai Unió jelezte, hogy a német hús- és tejtermékek értékesítése folytatódhat a fertőzött régión kívül.
Egy Romániából érkező állatszállítmány miatt hazánkban is megjelent a kiskérődzők pestise.
Kérődzők, lovak és húsevők növekvő jelentőségű vector-borne vérélősködőinek epidemiológiáját vizsgálták Észak-Vietnámban.
Szigorúbb tesztelésre kötelezné a pulykatermelőket az amerikai mezőgazdasági minisztérium.
Egy új ajánlása szerint az influenzaszerű tünetekkel kapcsolatos kórházba kerülő betegeket 24 órán belül madárinfluenza-tesztnek kell alávetni.
Nagy pofont kaphatnak a német termelők a ragadós száj- és körömfájás betegség miatt.
Magyarországon, Hajdú-Bihar vármegyében ismét megjelent a madárinfluenza, figyelmeztet a hatóság.
Németországban negyven év óta most először fordult elő ragadós száj- és körömfájás.
Több száz millió dollárral támogatta meg az USA kormánya a madárinfluenza elleni védekezést.
Alig pár hete szerezték vissza, de máris elvesztették a madárinfluenza-mentes státuszukat a franciák.
Bár Európában vészesen terjed, Magyarország még mentesnek számít a kéknyelv-betegségtől.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.