Berobban a hőség az országba, ilyenkor kiemelt figyelmet kell szentelni az állataink védelmére is.
Lassan az év felét magunk mögött tudjuk és egyre inkább úgy tűnik, nem lesz ez egy rossz év az állattenyésztők számára Magyarországon.
Fontos kérdések merültek fel a pásztorkodás jövőjéről a második alkalommal megrendezett szakmai fórumon.
A digitális kiadvány hasznos információkkal szolgál az innovációra nyitott állattartóknak.
Az UBM várakozásai szerint közel 20 százalékkal bővülhet 2024-ben a hazai takarmányipar.
Tavaly is folytatódott az évek óta tartó trend, és tovább csökkent a szarvasmarhák létszáma Magyarországon.
A KAP Stratégiai Tervben is segítik a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták fennmaradását.
A NAK által bemutatott kutatások szerint az állattartás vízigénye jelentős részben a csapadékból származik.
A hazai növénytermesztők még nem tartják olyan fontosnak a fenntarthatóság kérdését, mint az állattenyésztők.
A baromfiágazat kihívásaira az alkalmazkodás a megfelelő válasz, amelyet a pályázatok is segíteni fognak.
2027-ig újabb óriási összeg, 5376 milliárd forint áll rendelkezésre a KAP Stratégiai Terv teljes forráskereteként.
Az állattartók szerint nem igazságos, hogy az itthon őshonos bivalyra nem lehet igényelni állatjóléti támogatást.
A felelős macskatartás kulcsfontosságú szerepet játszik az Év Emlősének fennmaradásához.
Vidékfejlesztési Programnak köszönhetően az elmúlt 10 évben 110 felhívás keretében 390 ezer nyertes pályázatról számoltak be.
Jó adottságok, de folyamatosan zsugorodó agrárium jellemzi Magyarország déli szomszédját.
A különböző adottságú hazai gyepterületek eltérő módon hasznosíthatóak az állattartásban.
Áprilisban meghirdetik és várhatóan május elejétől lesz pályázható a húsmarha állatjóléti támogatás.
A szakértők szerint stabilizálódtak a magyar élelmiszer-gazdaság jövőre vonatkozó kilátásai.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatban ebben az évben a nőké a főszerep, az idei részekben velük beszélgetünk az agrár-digitalizációs témákról.
Több ezer állat pusztult el Németországban egy sertéstelepen keletkezett tűzben.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.