Több csirkét és sertést vágtak és dolgoztak fel a magyar vágóhidak 2024-ben, mint egy évvel korábban.
A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.
Egymás után csatlakoznak a vállalatok az új állatjóléti szabványhoz, 2026-tól új világ jön.
Hat év alatt a teljes integrációt felépítené még egyszer a cégcsoport, csak baromfitelepből negyvenet húznak fel.
Vége a jó időknek: csökken a termelők haszna és globális kockázatok is fenyegetnek.
Nem ment jól a tavalyi év a két nagy magyar baromfis cégnek, de a Taravis örülhet.
Magyarországon is a baromfihús mutatja a legdinamikusabb növekedést az állati termékek közül.
Bizonyos szegmensekben 60 százalékot meghaladó drágulás történt, jól járnak a gazdák.
Az év első 18 hetében a vágócsirke élősúlyos termelői ára 514 forint volt, ami 41,8 százalékos emelkedést jelent az előző év hasonló időszakához képest.
Segítségre van szükségük a hazai baromfitartóknak.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.