A klímaváltozás és az aszályok miatt súlyos takarmányozási válság fenyegeti a magyar lótartókat.
A projekt célja egy olyan rendszer fejlesztése, amely folyamatosan nyomon követi a növények fejlődését.
A botos kölönte az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelve alapján közösségi jelentőségű, Magyarországon és Romániában is védett.
Hétfő reggel elhunyt Gazsi Zoltán, az Eisberg korábbi ügyvezető igazgatója, aki az elmúlt években példamutató nyíltsággal küzdött daganatos betegségével.
Csányi Sándor, az OTP elnöke lemondott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemekért Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről.
Új kutatási eredményeket tárnak fel a MATE kutatói a középkori Vátyon falu mezőgazdaságáról.
A Semmelweis Egyetem kutatása szerint bizonyos ásvány- és gyógyvizek rontják a gyógyszerek hatékonyságát.
Együttműködési megállapodást kötött a Tokaj-Hegyalja Egyetem (THE) Szlovákia harmadik legnagyobb felsőoktatási intézményével.
Ismét elérhető az állatorvosok számára az antimikrobiális szerek helyes használatáról szóló képzés.
Ma már nem lehet úgy termelni, mint évtizedekkel ezelőtt, és ez sok termelőnek okozhat gondot.
A közösségi média ma már messze túlmutat a szórakoztatáson, az egyik legfontosabb edukációs platformmá vált, különösen az étkezési szokások és az egészségtudatos életmód területén.
Ahol a domborzat magasabb, ott a vízszint is, a mélyebb területeken pedig a vízszint szintén mélyebben helyezkedik el.
A MATE Alapítványának kuratóriumi elnöke szerint az alapítványi modell révén előrelépés történt az egyetem életében.
Szombaton megszületett Észtország első klónozott csikója, a kisállat többéves szakmai munka nyomán jött világra.
Még inkább megismerhetik a magyar fejlesztésű tojásfehérje-alapú tejtermék-helyettesítőket, innovatív tojástermékeket.
Magfeldolgozó technológiai céggel kötött együttműködési megállapodást a Széchenyi István Egyetem.
Kiemelt figyelmet kap az élelmiszer-ellátás biztonság, az aszálykárok és árvizek elleni védekezés, valamint a modern technológiák.
Egy friss bristoli kutatás szerint a csibék nemcsak elviselik, hanem kifejezetten keresik a gyengéd emberi érintést.
A Debreceni Egyetem kutatói fürjek és tyúkok segítségével vizsgálják a népi gyógyászat egyik legnagyobb ígéretét.
Korábban még egyetlen magyar egyetem sem került be saját szakterületének első száz helyezettje közé.
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
A madarak, valamint a darazsak hamar felfedezik az édes, lédús terméseket, és néhány nap alatt jelentős kárt okozhatnak.
A génszerkesztés nagy nyertese lehet a gyümölcságazat, de komoly potenciál rejlik a gyógynövényekben is.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
