A Debreceni Egyetem kutatói fürjek és tyúkok segítségével vizsgálják a népi gyógyászat egyik legnagyobb ígéretét.
Korábban még egyetlen magyar egyetem sem került be saját szakterületének első száz helyezettje közé.
A klímaváltozás új helyzetet teremtett, az eddig megszokott gyakorlatok felülvizsgálatra szorulnak, ebben pedig az erdész szakmának élen kell járnia.
Több mint kétszáz napos űrutazás után visszatértek a Földre az első magyar űrnövénykísérlet, a VITAPRIC-program mintái.
Egészségvédő termékeket fejleszt a zalaegerszegi Húsüzem Kft. és a Széchenyi Egyetem.
87 hallgató kapott támogatást kutatómunkájuk folytatásához, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a mezőgazdaság valóban fenntartható módon működjön a jövőben.
A projektben több mint 3000 baktériumot izoláltak és vizsgáltak, és közel 70 000 rezisztencia-eredményt állítottak elő.
Ismét egy különleges sört állítottak elő a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói.
Összefogás indult a vadon élő állatvilág értékeinek felmérése, monitorozása és megőrzése céljából.
A kutatók mínusz 32,8 Celsius fokos minimumot regisztráltak, ami nem hivatalos országos minimumértéknek tekinthető.
Fenntarthatóság és agrárdigitalizáció: új szakokat indít a Széchenyi István Egyetem.
Cél, hogy Gödöllőn legyen Európa legszebb, legkomplexebb agráregyetemi tudományos és kulturális központja.
Magyar kutatók segítenek az amerikai űrügynökség műholdas talajnedvesség-adatainak pontosságát ellenőrizni.
A hőstressz komoly gazdasági veszteséget jelent a nagyüzemi állattartásban, különösen a tejelő tehenek esetében.
Pénzügyi stressz és a státusorientáció növelték leginkább az ivást a közelmúlt válságidőszakában.
Növénytermesztés és energiatermelés egyben: innovatív projekt a Széchenyi István Egyetem közreműködésével.
A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerében, illetve annak be- és kifolyó vizeiben összesen 41 különböző gyógyszerhatóanyagot azonosítottak.
A gazdálkodók igényeit kiszolgáló meteorológiai állomással lép piacra a Széchenyi István Egyetem.
Hamarosan újra elindul az Debreceni Egyetem fiatal gazdákat segítő rendezvénysorozata.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a legjobb 27 százalékba tartozik a QS fenntarthatósági rangsorában.
2025-re már közel 30%-os visszaesés következett be, így mintegy 79 ezer hektáron termesztettek szóját.
A juhágazat lehet a legnagyobb vesztese az ausztrálokkal kötendő szabadkereskedelmi egyezménynek.
A föld alatt fejlődő, értékes tápanyagokat raktározó növények, vagyis a gyökérzöldségek a konyhakert fontos tagjai.
Korábban még egyetlen magyar egyetem sem került be saját szakterületének első száz helyezettje közé.
A tettesek eddig sokszor megúszták, ezen változtathat a hatóságok összehangolt fellépése.
