Több mint 280 millió forintból fejleszti takarmányozási technológiáját az Emődi Mezőgazdasági Zrt.
3,3 milliárd forintért épül két új tehénistálló a mezőhegyesi Ménesbirtokon, a beruházás 2024-ben készülhet el.
A beruházás eredményeként egész évben tudnak kertészeti tevékenységet végezni a fóliában.
Melyek az élelmiszeripar előtt álló legfontosabb kihívások a Kárpát-medencében? Versenyképesség, hatékonyság, fenntarthatóság, marketing?
Van tér a magyar kis- és középvállalkozások fejlődésére, de versenyképesebbé kell válniuk.
Közép-Európa legnagyobb snackgyára lesz az Intersnack Magyarország Kft. győri üzeme.
Uniós támogatásból fejlesztett a zöldség- és gyümölcskereskedelemmel foglalkozó Prémium Kert Kft.
Az 50-es évek óta az óceánok oxigéntartalma közel 2%-kal csökkent, oxigénhiányos halálzónák alakultak ki, ami nem kedvez a tengeri élővilágnak.
A magyar agrárminiszter szerint tovább kell erősíteni az osztrák-magyar agrárkapcsolatokat.
„A Kisalföldi Agrárszakképzési Centrum Ágazati Képzőközpontjának létrehozása” című pályázat 265,07 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert.
Az új gyárigazgató tervei szerint az eredményekre építve folytatják az innovatív fejlesztéseket.
Az új üzemmel az egyik legnépszerűbb hungarikumok gyártója duplájára növelte kapacitását.
A feladat nem lesz egyszerű, hiszen hatékonyságnövelő beruházásokra van szükség, ami az elmúlt 10-20 évben elmaradt a magyar élelmiszeriparban.
A magyar tejipari cégek mintegy kétharmada gondolkodik fejlesztésekben a következő 2-3 évben.
Óriási a bizonytalanság jelenleg a magyar húsiparban a gazdaság szinte minden tényezőjét tekintve.
2010 és 2022 között jelentős mértékben megnőtt a magyar agrárium egy hektárra jutó hozzáadott értéke.
Már 386 milliárd forintnyi támogatás érkezett meg a magyar gazdákhoz az idei év során.
Több mint 171 milliárd forint értékben támogat új beruházásokat az Agrárminisztérium.
A mezőgazdaság beruházási teljesítménye az előző két negyedév egyszámjegyű csökkenése után 7,0 százalékkal nőtt.
A szemlélet- és gyakorlatváltás elengedhetetlen a vízgazdálkodásban Magyarországon.
Kiskertekben főként saját gyökéren nevelt zöldségnövényeket termesztünk, de sok helyen kaphatók már oltott palánták.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.