Egykor több száz hektáron virágzott a magyar gesztenyetermesztés, mára azonban alig kétszáznyolcvan hektárnyi ültetvény maradt az országban.
Őszre újjá kell építeni a leégett Magyarország legnagyobb gesztenyefeldolgozó gyárát.
A szelídgesztenye hazánkban jellemzően kisüzemi növény, a nagyobb árutermelő ültetvények száma igen csekély.
Van, ahol 2500 forintot kell fizetni egy kiló gesztenyéért, viszont több hely is van, ahol ennél jóval olcsóbban juthatunk hozzá.
Kevés szelídgesztenye termett az idén Európában, az alapanyaghiány a hazai feldolgozókat is érinti.
Tovább szélesíti együttműködésének alapjait a Beijing University of Agriculture és a Debreceni Egyetem.
Magyarországon a jelenlegi gesztenyetermésünk a kereslet 10 százalékát fedezi csupán.
Az import, ami hazánkban érkezik évente, 2000-2500 tonna között mozog, 1-1,2 milliárd forint értékben.
Zsebbenyúlós nasi lett a gesztenye.
Olaszországból érkezik a legtöbb hazánkba a népszerű őszi csemegéből.
Súlyos betegség pusztítja a hazai ültetvényeket.
Jelentősen csökkent a hazai gesztenyetermesztés az elmúlt években.
Elképesztő kutatások zajlanak a Szent István Egyetemen.
Többek között kéregráknak ellenálló fajtákra lenne szükség
Az olasz termésre támaszkodunk.
A gesztenyefák a kéregrák miatt fektettek óriási energiákat a szaporodásba.
A 2025-ös szezon ismét bebizonyította, hogy a növénytermesztésben nincs többé kiszámíthatóság.
Az Európai Unió baromfiimportja 11 százalékkal nőtt, a behozatal döntő része Brazíliából, Ukrajnából, az Egyesült Királyságból és Thaiföldről származott.
Az utóbbi hónapokban már Burgenlandban is felbukkant a myxomatózis, amely az üregi, házi és immár a mezei nyulakat is súlyosan érinti.
Egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei gazdaságban igazolta a vírus jelenlétét a Nébih.
Közeleg a karácsony, így egyre több háztartásban bukkanhat fel a tél egyik slágernövénye, a karácsonyi kaktusz is.
