Nagyobb szervezettség, komolyabb technológia és fejlett szaktanácsadás szükséges az exportpiacokon történő előrelépéshez.
Az örök vitában egy másik alternatíva is felmerül, amely nem csupán hangulatos, hanem környezetbarát választás is.
Az agrárium valamennyi szereplőjének törekednie kell a versenyképességet és a hatékonyságot növelő beruházásokra és fejlesztésekre.
A „növényvakság” egy létező jelenség, mely szerint az emberek többsége nem ismeri a környezetében élő növényeket.
Az öntözéses gazdálkodás hazai helyzetéről Makai Szabolcsot, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.
Demokratikus, együttműködésen alapuló szerveződéseket sürget az Agrárkamara a kertészeti ágazatban.
Október végével megkezdődött a gyümölcsfa oltványok, csemeték kitermelése Magyarországon.
A ritka együttműködések egyik sikeres példája több száz zöldségtermesztő családnak nyújt stabil megélhetést.
A tárcavezető szerint a kertészeti ágazatot támogató pályázatok és az államilag segített nemesítés lehet a megoldás.
Az agrárerdészet egy nem is annyira új irányzat, mely egyre inkább nagy hangsúlyt kap majd a jövőben.
Európa szerte probléma, hogy egyre kevesebben látnak lehetőséget a gyümölcstermesztésben.
Sokan érdeklődnek manapság a gondozásmentes kert iránt, de fontos tisztázni, a gondozásmentesség nem azt jelenti, hogy a kerttel egyáltalán nem kell foglalkozni.
Egy projekt kapcsán legfeljebb 36,5 millió forint támogatás nyerhető el és a pénzügyi hozzájárulás maximális mértéke az összes elszámolható költség 65 százaléka lehet.
Évről évre új vírusok jelennek meg, így paprikában, paradicsomban és uborkában is, ami további jelentős terméskiesést tud okozni a klímaváltozás mellett.
A díszkertész ágazat helyzete stabil, és középtávon jelentős növekedési potenciált rejt magában.
Egy hónap múlva már lehet pályázni kertészeti ültetvénytelepítésre.
A statisztikák alapján hazánkban egyre többen hagyják abba a kertészeti termelést (is), melyek okai széles körben ismertek.
Nagy segítséget kaptak a magyar gazdák a kertészeti termelés korszerűsítését célzó pályázathoz.
A kertészeti ágazatban a tőzegtől való függés csökkentése mind környezetvédelmi, mind szakpolitikai prioritássá vált.
Ahogy a klímaváltozás hatásait tapasztaljuk, okkal számíthatunk arra, hogy kertjeink 2050-ben nem úgy fognak kinézni, mint most.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.