A konfliktus miatt megdrágult műtrágya arra kényszerítette a gazdákat, hogy elforduljanak az intenzív búzatermesztéstől.
Ha az élelmiszerárak az energiaárakkal megegyező mértékben emelkednének, az tízszer akkora hatást gyakorolna a maginfláció alakulására.
A vegetáció meginduláskor, illetve annak intenzívvé válásakor a legfontosabb feladatunk az őszi vetésűek fejtrágyázása. De milyen kérdéseket is kell feltenni és megválaszolni ilyenkor?
Megoldást keres az ENSZ a műtrágyaszállításra a Hormuzi-szorosban.
Amennyiben az iráni konfliktus és a magas energiaárak időszaka tartósan elhúzódik, a világ egy újabb súlyos élelmiszer-inflációs ciklus elé néz.
A háborús környezet, az inputárak emelkedése és a járványügyi kockázatok tovább növelik az agráriumban a bizonytalanságot.
Oroszország egy hónapra felfüggesztette az ammónium-nitrát-exportját, hogy a tavaszi vetési időszakban biztosítsa a belföldi ellátást.
A fűnyírás fontos feladat a kertekben, ugyanakkor nagyon nem mindegy, hogyan csináljuk.
A termelők egyre inkább a könnyebb, forgatás nélküli művelést lehetővé tevő gépekben látják a jövőt.
Az elemzők óvatos előrejelzéseket fogalmaztak meg Ukrajna 2026/27-es gazdasági évére vonatkozóan.
Pénzügyi segítséget kapnak a műtrágya- és energiaárak megugrása miatt nehéz helyzetbe került gazdák Kanadában.
Egy-két zsák föld megvásárlása nem probléma, ám akinek sok növénye van, annak nem kis költséget jelent az egész év során.
A dráguló gázolaj és a műtrágya jelentősen megnöveli a termelési költségeket, ami az élelmiszerek árában is érezhető emelkedést hozhat.
Brazília súlyos műtrágya-ellátási zavarokkal nézhet szembe, ha a közel-keleti konfliktus belátható időn belül nem enyhül.
Nem lehet úgy gazdálkodni, hogy az inputanyagokat nem megfelelően, kellő minőségben és szaktudással jutattjuk ki.
Az iráni háború következtében kialakult bizonytalan piaci helyzet komoly aggodalomra ad okot az andalúz zöldség- és gyümölcstermesztők körében.
A Nitrogénművek vezetője szerint az iráni háború később érezteti a hatását, jelenleg a tavalyi termeléskieséstől szenved a hazai piac.
Az elmúlt években sok termelő rászokott arra, hogy közvetlenül a felhasználás előtt vásárolja meg az inputanyagokat.
A Hormuzi-szoros gyakorlati lezárása a világ nitrogénműtrágya-exportjának több mint 30 százalékát vágta el a piacoktól.
Az egész gabona- és takarmánypiacra hatással lehet az elhúzódó közel-keleti konfliktus.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
