Három időjárási körülmény támogatta az Európa-szerte rengeteg csapadékot hozó Borisz ciklon kialakulását.
30-31 fokot mutathatnak a hőmérők a legmelegebb órákban, északnyugaton 10 fokkal lesz hűvösebb.
Ma már sok mediterrán eredetű növényt nyugodtan kint hagyhatunk télen is a szabadban.
Az idei nyáron az átlagosnál kétszer több hőségnapot regisztrált a HungaroMet Zrt., azaz olyan napot, amikor a legmagasabb hőmérséklet elérte a 30 Celsius-fokot.
A nyár utolsó hónapjának középhőmérséklete 24,53 fok volt, ami 3,4 fokkal haladja meg az 1991-2020-as átlagot.
A nyár folyamán több bejelentés érkezett Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékből az elszaporodó kártevőkről.
Kevesebb mennyiséggel, de jó minőséggel kalkulálhatnak idén a bortermelők hazánkban.
Megérkezett az eső és a lehűlés hazánkba, jó eséllyel véget ér a hosszú aszály itthon.
Észak-délt összekötő zivatarlánc húz át Magyarország felett 230-240 kilométer hosszan.
Az utóbbi hatvan év legmelegebbje volt az idei augusztus Horvátországban, és a szeptember se lesz jobb.
Az átlaghőmérséklet Ausztrália-szerte 3,03 Celsius-fokkal haladta meg a hosszú távú átlagot.
Szeptember első hétvégéje sem az őszre fog emlékeztetni, sokfelé számíthatunk napsütésre.
Franciaország fölött kavarog jelenleg az a sekély ciklon, amely már holnap meghozza az első záporos-zivataros hullámot.
Szeptemberben eddig minden nap dőlt hőmérsékleti rekord Magyarországon, volt, ahol több mint 36 fok volt.
Csütörtökön még főleg a déli megyékben 25 fok felett alakulhat a napi középhőmérséklet.
Országos és fővárosi rekordot hozott az újabb forró szeptemberi nap Magyarországon.
Elsőfokú figyelmeztetést adtak ki Magyarországra szerdára magas középhőmérséklet miatt.
A HungaroMet tájékoztatása szerint megdőlt az országos és a fővárosi hajnali melegrekord is hétfőn Magyarországon
Forrón indult a szeptember is, a legtöbb embernek már elege van a száraz, tikkasztó időjárásból.
Egy megyére másodfokú, négy megye kivételével pedig az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adtak ki keddre.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.