Az éghajlatváltozás hatásait Közép-Európában nem pusztán kevesebb csapadék vagy több hő formájában érezzük.
A szakértő szerint az erdősítés ronthatja is a vízháztartást a homokhátsági területeken.
Az utóbbi évek időjárási anomáliái lassan éghajlati változás szintjére emelkednek.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet részletes tájékoztatást tett közzé, reagálva a tó kritikusan alacsony vízszintjét bemutató felvételekre.
Mostanra már vannak olyan részei a tónak, ahol száraz lábbal lehet is sétálgatni.
Magyarországon már nemcsak meteorológiai, hanem hidrológiai aszály is tapasztalható.
Folyamatosan csökken a Balaton vízszintje, nagyon elkelne már a csapadék a "magyar tengernek" is.
Már több mint 600-an ajánlották fel területüket vízmegtartási célra az EM tájékoztatása szerint.
A Homokhátság szárazodása felgyorsult az utóbbi évtizedekben, amit jól mutat, hogy az elmúlt négy évben mindössze 644 nap nem minősült száraznak.
Az eddig egy jelentkező gazdálkodó által felajánlott legnagyobb terület 1139 hektáros.
Sokszor az évszázad végére mutatnak jelentős különbségeket az egyes forgatókönyvek, az a most következő néhány évben dől el, hogy melyik fog bekövetkezni.
Egyre sósabb a Balaton vize, ez pedig a jövőben hatással lehet a magyar tenger élővilágára is.
A kánikula berobbanásával kulcsfontosságú a megfelelő mennyiségű víz biztosítása a növényeink számára is.
Öntözés nélkül ma már nem számíthatunk megfelelő termésmennyiségre szinte egyik kertészeti növényünk esetén sem.
A jövőben a levélnedvesség-tartamról is közöl információkat a HungaroMet Zrt., amely fontos a gombás megbetegedések kivédése miatt.
Egyre nagyobb érték a talaj nedvessége, amit meg kell őrizni, ameddig csak lehet.
A városi parkok javítják a levegő minőségét és élhetőbbé teszik a környezetet.
Nem mindenki van azzal tisztában, hogy mitől és hogyan lesz mindig egészséges a pázsit, illetve mikor érdemes locsolni.
Most nem kellene elengedni a sok lehullott csapadékot, megoldás lehet a párolgási veszteség kiküszöbölése.
Nem nehéz belátni, hogy kis hely esetén, ha vízszintesen már nem lehet terjeszkedni, függőlegesen még igen.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
