Az Északi- és Dunántúli-középhegységben tegnap jó néhány helyen alakult ki hőzivatar, amelyek szép kis légzuhatagokkal jártak.
A hetek óta tartó aszály hatására több helyen is porvihart okozott az országba érkező hidegfront.
A tudomány szerint a nyárfa szösze nem okoz allergiát, a valódi allergiás reakciókat kiváltó pollenek mikroszkopikus méretűek, a szem számára láthatatlanok.
A legtöbb esetben a porördögök veszélytelenek, de ha nagyra nőnek, képesek néhány könnyebb tereptárgyat felkapni, valamint arrébb repíteni.
Saras eső okozott bosszúságot az autósoknak, ráadásul még csütörtökön is számítani lehet rá.
10 fokos kontraszt alakult ki a napos keleti tájak javára hazánkban a keddi napon.
Határértéket meghaladó azbesztszennyezést mutattak ki Szombathelyen, az Oladi plató útjainak burkolatában.
A legfrissebb előrejelzés szerint kedden és szerdán saras eső is előfordulhat hazánkban.
Hatalmas felhőernyő jött létre a mediterrán térségben, ami hamarosan a Kárpát-medencét is elérheti.
Lassan véget érnek a fagyos éjszakák, a melegebb levegővel együtt azonban jelentős mennyiségű szaharai por is érkezhet térségünkbe.
A Szahara felől érkező nagyobb pormennyiség homályosíthatja el a következő napokat.
Habár sokat javult a levegőminőség Magyarországon az elmúlt napokban, akadnak még olyan térségek, ahol rossz a helyzet.
A szálló por koncentrációja miatt elrendelték szmogriadó tájékoztatási fokozatát Miskolcon.
Szaharai porból szőtt felhőernyő borította be látványosan az országot január 21-én.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Most még szép, tiszta az idő, de idővel egyre jobban felhalmozódnak majd a légszennyező anyagok.
Nyárias meleg, esők és szaharai por nehezítik meg a magyarok életét a következő napokban.
Nagy adag szaharai por érkezik fölénk. Emiatt színesek lehetnek a napkelték és naplementék, az érkező front felhőzetéből pedig saras eső eshet.
Por- és füstfelhő takarja be hazánkat
Afrika felől szaharai por érkezik a magasban, a vasárnap érkező front tisztítja ki majd a levegőt.
Az egyre szélsőségesebb időjárás a repcetermesztőket is komoly kihívások elé állítja, ezért a sikeres állomány megalapozása már jóval a vetés előtt elkezdődik.
Valóban kellenek a Dunára vízlépcsők? Kiderül az Alapvetés podcast eheti adásából.
Nemcsak a termés mennyisége, hanem egy egész gazdálkodás jövedelmezősége múlhat azon, hogy mennyi víz marad a földeken.
Az erdők túlélésre rendezkedtek be, miközben a kiszáradt avar miatt a tűzveszély is jelentősen megnőtt.
A klímaváltozás miatt egyre gyakrabban merül fel, hogy a magyar mezőgazdaságnak a hagyományos kultúrák helyett más növények felé kellene fordulniuk.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
