A kalászosok termesztésében egyre nagyobb szerepet kapnak a mikrobiológiai készítmények
Az aratás után visszamaradó szár- és gyökérmaradványok értékes tápanyagokat rejtenek, azonban ezek ebben a formájukban a növények számára felvehetetlenek.
Az időjárás ma már nem egy távoli, elméleti kockázat, hanem napi realitás a magyar mezőgazdaságban.
A feltételesség kapcsán elvárás, hogy a legforróbb időszakokban a talaj takarása biztosított legyen tarlóval, tarlóápolással, vagy növényi takarással.
A Phylazonit Szántóföldi Akadémián résztvevő termelőknek Keszthelyen és Csongrádon volt lehetőségük betekinteni a talajok mélyebb rétegeibe.
A termőtalajok sótartalma kulcsfontosságú tényező lehet a növénytermesztés során.
A humusz nem csupán a talaj „lelke”, hanem számos fontos ökológiai és gazdálkodási funkció betöltője is.
A súlyos aszályt ugyan felszámolták a zivatarok, de az Alföldön néhol még kritikusan száraz a talaj.
A világon mindenhol fokozódik a talajromlás – és ezzel együtt nő az élelmiszer-ellátás bizonytalansága is.
A tartós csapadékhiány miatt kénytelen megkezdeni több halastó lehalászását július első két hetében.
A talaj szervesanyag tartalma és a kapcsolódó talajfunkciók javításáért már az aratási szezonban sokat tehetünk!
Az ország túlnyomó részét nagyfokú aszály sújtja, a júniusi átlagcsapadék több mint másfélszerese hiányzik a talaj felső 1 méteres rétegéből.
A folytatásban egyelőre marad az ilyenkor megszokottnál hűvösebb idő, záporok azonban többfelé öntözhetnek.
Újabb mérföldkőhöz érkezik az Agro-ökológiai Program, a gazdálkodók az ügyfélkapus felületen követhetik nyomon kérelmeik állapotát.
A talajvizsgálatok segítenek meghatározni a pontos tápanyagigényt, és fontos figyelembe venni az oldható tápanyagok szerepét.
Az Agro Napló legfrissebb kiadványa a talajélet fontosságára és védelmére fókuszál sok más érdekesség mellett.
A növénytermesztésben legfontosabb erőforrásunk a talaj
Az intenzív mezőgazdaság komoly terhelést ró talajainkra. Az egyhangú vetésforgó, az éghajlati szélsőségek együttesen a talajok leromlásához vezetnek.
A MATE rektora szerint négy területen kell előrelépni a magyar agrárium versenyképességének növeléséhez.
A klímaváltozás, fenntartható fejlődés, környezetvédelem stb., annyi ilyen szlogent hallunk, hogy lassan el sem hisszük azt sem, ami történik.
Üzemanyaghiány még nincs Magyarországon, elosztási probléma és aggodalom már van.
Az egész világ agrárgazdasága megszenvedi, ha nem lesz vége gyorsan az iráni konflikusnak.
Az egyszerű megoldások gyakran hatékonyabbak és olcsóbbak, mint a költséges vegyszerek felhasználása, vagy a folyamatos gépi beavatkozás.
Árválság árnyékolja be a sertéstartók és a termelők fejlesztési terveit.
Több ponton is módosították az üzemanyagellátás védelméről szóló kormányrendeletet.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
