Február 2-án ünnepeljük a világszerte a Ramsari Egyezményt és a Vizes Élőhelyek Világnapját.
Ha minden jól megy, hamarosan a Világörökség része lehet a Balaton-felvidéki kultúrtáj.
Az elmúlt egy évtizedben mintegy 160 barlangban végeztek állagmegóvó, illetve rekonstrukciós munkákat.
Újabb támogatási program indul 2025-ben a magyarországi nemzeti parkok fejlesztésére.
Csaknem 200 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota a KEHOP keretében.
Az 50-es évek óta az óceánok oxigéntartalma közel 2%-kal csökkent, oxigénhiányos halálzónák alakultak ki, ami nem kedvez a tengeri élővilágnak.
Az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai közül a lipicai lótenyésztés hagyományát nyolc ország közösen terjesztette az UNESCO elé.
Idén több fordulóban lehet pályázni a GEOfood nemzetközi védjegyhasználatra.
A londoni Kew Gardens lett a világ legnagyobb élőnövény-gyűjteménye.
Új szellemi kulturális örökségek kerülhetnek az UNESCO listájára.
2021 decemberében dönt róla az UNESCO.
Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
