Sok éve nem volt ilyen tél hazánkban, hogy közel két hétig éjjel-nappal fagypont alatt legyen a hőmérséklet.
AM: a kormány célja, hogy Magyarország erdői gyarapodjanak
Megdöbbentő látvány fogadja az Upponyi-hegységbe látogatókat, a térség meghatározó vízbázisának számító Lázbérci-víztározó medre nagyrészt szárazon áll.
Az erdők szerkezetátalakítását támogató pályázat egyik célja az erdők alkalmazkodóképességének biztosítása.
A Balaton vize jelentősen lehűlt, ma reggel Siófoknál 17,7 fokot mutatott a vízhőmérő.
Érdemes mindig olyan locsolási módszert alkalmazni, ami célzottan a növények gyökeréhez jut.
A növények szárazságtűrő képessége egy rendkívül komplex tulajdonság, amely számos tényezőtől függ.
A talajtakarásos termesztés jelentősen hozzájárul a talaj fizikai, kémiai tulajdonságainak megőrzéséhez.
A kiinduló 85-86 ezerről 150 ezer hektárra nőtt az öntözött terület nagysága itthon.
Akár 40 foknál is melegebb jöhet, így védekezhetnek a gazdák a 2025-ös hőhullámok ellen.
Az egyik legnagyobb globális fenyegetés, amely befolyásolja a mezőgazdasági termelést, ezen belül is a növénytermesztési rendszereket.
Egy bizonyos szempontból valóban víznagyhatalom Magyarország, de a teljes kép ennél kicsit kevésbé hízelgő.
A termőföldet, a vizet és az ökológiai sokféleséget meg kell őrizni a jövő generációinak.
Zöld agrárgazdaság, avagy eljött az ideje felkészülni az alkalmazkodásra és a legújabb technológiákra.
Regeneratív gazdálkodást folytató termelők mutatták be, hogyan előzhetők meg a porviharok.
Befejeződött a belvízelvezetés és vízvisszatartás közötti egyensúly megteremtését célzó fejlesztés az Alföldön.
Jelentősen nőtt Magyarországon az ökológiai művelésbe vont, ellenőrzött terület nagysága és az ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságok száma.
Megkezdődött az öntözési idény, még, ha a talajok nedvességi állapota jelenleg nem is teszi indokolttá.
A jövőben az erdők vízháztartásának megőrzése a klímavédelem egyik fontos eszköze lesz.
A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság több vízvisszatartási projektet is folytat a Felső-Tisza-vidékén.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
