Hárommillióan utálják a külföldi élelmiszert

MTI
A boltokban ma 75 százalékos a magyar termékek aránya.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!!

A Portfolio Csoport idén 14. alkalommal rendezi meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek keretében immár 12. alkalommal adjuk át rangos agrárdíjainkat. 

Tizenegy kategóriában várjuk a pályázatokat és jelöléseket, köztük az idén először meghirdetett Portfolio agrároktatásért díjra is. A díjakkal a hazai agrárium kiemelkedő szakmai teljesítményeit, innovációit és életműveit ismerjük el, a nyertesekről rangos szakmai zsűri dönt. Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 15.

Hárommillió hazai fogyasztó tudatosan csak magyar élelmiszereket vásárol. A boltok most 70-75 százalékban kínálnak magyar termékeket, míg három éve csak 50 százalékos volt ez az arány.

Egyre többen keresik belföldön a magyar élelmiszert, amit az is mutat, hogy több mint hárommillió fogyasztó csak magyar élelmiszert hajlandó vásárolni - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A csak magyar élelmiszert vásárlók a fogyasztók 30 százalékát teszik ki, míg 50 százalék azoknak az aránya, akik belföldön árazonosság esetén a magyar terméket választják. A vevők 70-75 százaléka pedig tudatosan keresi a magyar élelmiszereket a boltokban.

Érezhetően nőtt a magyar kínálat a boltokban

A miniszter az MTI szerint emlékeztetett, hogy míg 2011-ben a magyar élelmiszerek aránya a boltok polcain alig haladta meg az 50 százalékot egy felmérés szerint, addig most az élelmiszert árusító üzletek 70-85 százalékban kínálnak magyar árut. A Vidékfejlesztési Minisztérium becslése szerint átlagosan a boltok polcain most 75 százalékos a magyar élelmiszerek kínálata.

Az agrártárca irányítója elmondta, az elmúlt két kormányzati ciklus során több száz piac szűnt meg Magyarországon. Négy évvel ezelőtt a termelői piacok száma 50 volt, most pedig 117 működik az országban. A helyi előállítású élelmiszerek készítésével mintegy 5000 kistermelő foglalkozott 2010-ben, most pedig számuk eléri a 11 000-et.

Kiemelten kezelték a dinnyét

Azért, hogy a belföldi piacon több magyar előállítású élelmiszer legyen eladható, számos piacra jutást segítő intézkedést hozott a tárca és a kormány. Példaként említette a különböző gyümölcspromóciókat, köztük a dinnyéét, amelynek eredményeként jelentős mértékben nőtt a hazai dinnye eladása Magyarországon, és emelkedtek a termelői jövedelmek is.

A húsáruknak, köztük a sertéshúsnak is marketing kampányt szerveztek annak érdekében, hogy az ágazat termelése növekedjen. 2002-2010 között 265 kisebb méretű vágóhíd szűnt meg Magyarországon, a vágópontok száma 2010-ben 13 volt, míg most 38 van. A halmarketing eredményeként 20 százalékkal növekedett a halfogyasztás Magyarországon.

Visszatelepítik a szőlőket

Folyik a pálinka- és a borkiválósági akció is. Ez utóbbiról közölte, hogy 2002-2010 között mintegy 10 000 hektárral csökkent a szőlőültetvények területe. Ebből a mostani kormány 5000 hektár visszatelepítését már elérte, míg a következő években mintegy 9000-10 000 hektár szőlő megújítását, illetve újratelepítését szeretnék elvégezni.

Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a kézműves élelmiszerek előállításának növekedése a kormány tudatos agrárpolitikájának eredménye. Emlékeztetett: ez a folyamat nem mehetett volna végbe, ha a kistermelők, tanyán élők, földdel foglalkozók nem rendelkeznek saját tulajdonú vagy saját használatukban lévő földterülettel.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM