Berla Attila • 2025. május 20. 16:02
Az elmúlt években sorra léptek életbe új jogszabályok az élelmiszercsomagolás terén: bevezették az EPR díjrendszert, szigorú kvóták kötik az újrahasznosított műanyagok arányát, és az EU hamarosan ismét módosítja a szabályozást az új Csomagolási és Csomagolási Hulladék Szabályzat (PPWR) révén. A következő évek legfontosabb feladata a hulladéklerakás radikális csökkentése, a szelektív gyűjtés gépesítése, a másodnyersanyag-használat elterjesztése, valamint a vállalatok és fogyasztók felkészítése az új, még szigorúbb előírásokra - derült ki az AgroFood 2025 konferencia kerekasztal-beszélgetésén.
2025 tavaszán az EU által javasolt új Csomagolási és Csomagolási Hulladék Szabályzat (PPWR) további jelentős változásokat hoz minden iparág számára: az eddig ismert EPR-rendszer mellé egységes uniós szabványok és még szigorúbb hulladékcsökkentési célok társulnak. Az AgroFood 2025 konferencia szakmai kerekasztal-beszélgetésen a gyártók, hulladékkezelők és szakmai szervezetek képviselői összegezték tapasztalataikat a bevezetett és tervezett módosításokról, valamint bemutatták a fenntartható csomagolás legújabb innovációit.
Az PPWR célja, hogy egységes elvárásokat teremtsen a csomagolási hulladék minimalizálására, a másodnyersanyag-használat kiterjesztésére és a termékek körforgásos gazdaságba való visszavezetésére. A szabályzat előírja például a könnyen újrahasznosítható anyagok arányának növelését, a felesleges csomagolások betiltását, valamint egységes számlálási és jelentési mechanizmusokat.
Újrahasznosítási díjrendszer és a gyártók felkészülése
Arató Gábor, a Manupackaging Magyarország ügyvezető igazgatója szerint az EPR díj bevezetése mellett a PPWR további finomhangolást igényel. A szakember rámutatott, hogy bár a lebomló és újrahasznosítható műanyagok drágábbak, egyre népszerűbbek, és a PPWR keretében akár előnyökhöz is juttathatók a karbonlábnyom-csökkentést ösztönző kedvezmények.
A PPWR előírásain nem lepődtem meg - a csomagolóanyag-gyártók felkészültek, de a felhasználói oldal, vagyis a géppark és a műhelyek sokszor nem képesek azonnal megfelelni az új követelményeknek.
Hajdú Katalin, a MOHU anyagáram-igazgatója elmondta, hogy az EPR-rendszer 2023 júliusi indítása óta sensible csökkenés tapasztalható. Hozzátette, a következő években a szelektív gyűjtés gépesítése és a válogatóberendezések fejlesztése kulcskérdés: az italcsomagolásoknál már 90 %-os visszagyűjtést értek el, de a lakosság és a cégek gyűjtési hatékonysága még mindig elmarad.
2024-ben 32 %-ról 34 %-ra növeltük az újrahasznosítás arányát, de a PPWR célkitűzései még ennél is ambiciózusabbak: 2030-ig erősebb kvótákat írnak elő, 2040-re pedig gyakorlatilag megszüntetnék a hulladéklerakást.
Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség szakmai titkára hangsúlyozta, hogy a PPWR a megelőzést helyezi előtérbe. El kell felejteni a régi rutinokat - kevesebb anyag, egyszerűbb csomagolás, több másodnyersanyag. A 2030 utáni kötelező kvóták már előrevetítik, hogy a gyártóknak fel kell készülniük a radikális változásokra - fogalmazott a szakember.
Eszerint az új másodlagos anyagra vonatkozó előírások nem csupán PET-palackokra, hanem minden műanyagra kiterjednek, ami erős felkészülést és folyamatos ellenőrzést igényel.
Szőke Szilvia, az LC Packaging értékesítési igazgatója elmondta, hogy cégük már évekkel ezelőtt zöld útra lépett. A szakember szerint a piaci szereplőknek folyamatosan informálniuk kell partnereiket az új technológiákról, és fel kell készülniük a fenntarthatósági kedvezményekből fakadó lehetőségek kihasználására.
A termékdíj és az EPR után a PPWR újabb lökést adott: nem csak az anyagot, de a felhasználási módot is újra kell gondolnunk. Bár a beruházások drágábbak, hosszú távon versenyelőnyt jelenthetnek a fenntartható minősítések.
