agrarszektor.hu • 2026. szeptember 1. 10:32
Az aszályhoz és az extrém hőséghez képest jó az idei méztermés, összességében azonban gyenge évet zárnak a magyar méhészek. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke a rendkívül alacsony felvásárlási árak kapcsán beszélt arról is, hogy az Európai Unióba továbbra is egyre nagyobb mennyiségű hamisított méz és mézkészítmény érkezik, de az Európai Bizottság még mindig nem lépett ezzel kapcsolatban - olvasható az Infostart oldalán.
Bross Péter elmondta, hogy a magyar méhészek már lezárták az évet, legalábbis a méztermés tekintetében. Lehet tudni, hogy 2026-ban mennyi méz termett, már csak a méhcsaládok téli felkészítése folyik. Az OMME elnöke kiemelte: a vártnál jobb évet zártak a hazai termelők, hiszen az aszály, a hőkupola őket is érintette, de ha a külső körülményektől eltekintenek, akkor ez csak egy gyenge évzárás lesz. A szakember hangsúlyozta, hogy a repce- és az akácméz mennyisége közepes szintet ért el, kevés méhész jut hozzá, de a Somogyban, Baranyában lévő ezüsthársakból jó termés született. A napraforgó viszont megsínylette a csapadéknélküliséget, így abból mintegy 30-40%-os termés lett csupán az átlagos mennyiség helyett.
Mindez azt jelenti, hogy csak a napraforgónál mintegy 10-15 ezer tonna mézzel lett kevesebb, ami forintban 10-15 milliárddal kevesebb árbevételt jelentett a magyar méhészeknek. Az elnök szerint ugyanakkor ez azért meglepő, mert a méhészeknek nemcsak a méztermés mennyisége fontos, hanem az is, hogy mennyiért tudják azt értékesíteni, elsősorban a világpiacon.
Teljesen érthetetlen számukra, hogy a tavalyi termés záró árához képest, 30-40%-kal csökkentek az árak
- jelezte Bross Péter.
Az alacsony árakért a mézhamisítás tehető felelőssé
Ennek oka nem elsősorban az, hogy az Európai Unióba továbbra is jöhet Ukrajnából az olcsó méz. Az OMME elnöke szerint a gondot az elsősorban az Ázsiából származó, és most már egyre nagyobb mennyiségű műméz jelenti, és az, hogy az Európai Bizottság nem hajlandó tudomásul venni, hogy a műmézzel nemcsak a magyar gazdák, hanem senki nem tud versenyezni. Mint fogalmazott,
másfél euróért leszállítva az európai kikötőkbe olyan méznek nevezett édesítőszert árulnak, amiről nagyon-nagyon nehéz megállapítani, hogy nem méz, de a szakma ezt abszolút tudja.
Bross Péter szerint nemrég fejeztek be egy olyan vizsgálatot, melynek keretében Németország és Olaszország polcairól vásároltak 10-10 üveg mézet. Ezeket a mézeket nyugat-európai laborba küldték, ahol egy újszerű fehérjevizsgálattal megállapították: a minták harmada nem méz.
Az eredményekről értesítették az Európai Bizottságot, de azt a választ kapták, hogy ezzel az eredménnyel ők nem tudnak mit kezdeni, majd hosszú távon meg fogják oldani a méhészek problémáját.
A műmézzel kapcsolatban Bross Péter kiemelte, hogy bár az Európai Unió régóta ígéri a szigorúbb szabályozást, még nem történt semmi. Egy 90 fős bizottság két-három alkalommal online ülésezik egy év során, ami nem szakmai megbeszélés, csak veszekedés. Ez már három éve zajlik, nem lesz eredménye. Ennek a fórumnak a fele mézkereskedőkből áll. Vagyis olyan embereket hívtak meg, hogy tegyék rendbe élelmiszerbiztonsági szempontból a mézet, akik abból milliárdosok, hogy nem méz van a piacon - hangsúlyozta az OMME elnöke.