2019. október 14. hétfő Helén

Hírek - Élelmiszer

Kiderült, hogy törvénytelenül kezelték több százezer horgász adatait

Jogszabálysértést követett el és jogalap nélkül kezelt állampolgári adatokat a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ), amikor a januártól bevezetett úgynevezett horgászkártyák kiváltásához a horgászoktól bekérte az adóazonosító jeleket. A több százezer horgászt érintő ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a szövetséget elmarasztalta, illetve a jogosulatlanul gyűjtött és tárolt adatok megsemmisítésére szólította fel. A MOHOSZ augusztus 31-ig kért haladékot annak érdekében, hogy informatikai rendszerét megfelelően átalakíthassa. A horgászok nagy része ma sem érti, miért kellett plusz 2200 forintért horgászkártyát váltania, amikor annak gyakorlati előnyeit nem tapasztalja.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Vizsgálatot folytatott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a MOHOSZ adtabekérési és –kezelési gyakorlatáról, amelyet a szövetség az úgynevezett horgászkártyák kiállításával kapcsolatban alakított ki – derül ki abból a hivatalos levélből, amelyet Magyar Zoltán jobbikos képviselő mellékelt nemrég benyújtott országgyűlési határozati javaslatához. A képviselő a „hazai horgásztársadalmat érintő jogtalan és felesleges adatszolgáltatási kötelezettség feloldásával, valamint az őket sújtó indokolatlan anyagi, továbbá bürokratikus terhekkel összefüggésben” javasolja parlamenti határozat elfogadását „A hazai horgászok tarthatatlan helyzetének megoldásáról” címmel.

A több százezer horgászt érintő adatkezelési ügy előzménye, hogy a hazai horgászati érdekképviseleti csúcsszervezetként működő MOHOSZ január elsejétől új regisztrációs rendszert vezetett be, amelynek része az úgynevezett „Magyar Horgászkártya” igénylése, illetve kiváltása is. Aki a regisztrációs feltételeket nem teljesíti és a horgászkártyát nem váltja ki, az idéntől nem vásárolhat állami és területi horgászjegyet, ami azt jelenti, hogy legálisan nem horgászhat.

Az új rendszerben a MOHOSZ adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, amely az adóazonosító jelre is kiterjed. A horgászoknak elektronikus regisztrációkor lefényképezett vagy beszkennelt adókártyájukat internetes felületen fel kell tölteniük, ha pedig az előírásoknak a horgászegyesületeknél kívánnak eleget tenni, az ottani ügyintézőknek az adóigazolványokról kötelezően másolatot kell készíteniük.

MTI-fotó: Faludi Imre

Az adatvédelmi hatóság vizsgálata megállapította, hogy a MOHOSZ adatgyűjtési és –kezelési gyakorlata nem felel meg a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és azonosító kódokról szóló törvénynek, illetve az unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR). A NAIH állásfoglalása szerint a szövetség jogalap nélkül kezelte az adóazonosító jeleket, és jogszabálysértést követett el, amikor az adóigazolványokról másolatokat kért be, illetve készíttetett.

A hatóság a jogszabálysértések miatt felszólította a MOHOSZ-t, hogy vizsgálja felül adatkezelési gyakorlatát, és más azonosítási mód alkalmazásával alakítson ki olyan rendszert, amely megfelel a GDPR-előírásoknak és a törvényi rendelkezéseknek. Emellett kötelezte a szövetséget arra, hogy törölje és semmisítse meg azokat az adóazonosító jeleket, illetve okmánymásolatokat, amelyekhez hozzájutott.

Az országgyűlési határozati javaslat szerint „a MOHOSZ törvényes működésének helyreállítása, és a jövőbeni hatékony működés érdekében” lenne szükség a parlamenti indítvány elfogadására. A NAIH ugyanakkor az agrarszektor.hu-t arról tájékoztatta, hogy a május 7-én tartott egyeztetésen a MOHOSZ a hatóság álláspontját elfogadta, de egyúttal azt is jelezte, hogy informatikai rendszerének átalakítása hosszabb időt vesz igénybe. Ezért a szövetség azt kérte, hogy a NAIH a szükséges változtatások határidejét augusztus 31-ig hosszabbítsa meg, az írásban is benyújtott kérelmet pedig a hatóság tudomásul vette.

MTI-fotó: Bugány János

Az országgyűlési határozati javaslat tételesen a következő pontokat fogalmazza meg, amelyek az adatkezelési ügyön felül további horgászproblémákat is felvetnek:

- szűnjön meg a horgászokat érintő indokolatlan adatbekérési kötelezettség
- a Magyar Országos Horgász Szövetség ne kezeljen jogalap nélkül állampolgári adatokat
- induljon országos haltelepítési és élőhely-fejlesztési program
- ne különböztessék meg hátrányosan a hazai horgászokat a külföldi horgászokkal szemben
- csökkenjenek a horgászokat sújtó felesleges korlátozások
- váljon lehetővé a MOHOSZ politikamentesítése
- a hazai és EU-s források nagyobb arányban jelenjenek meg az ágazatban

Az új regisztrációs rendszerben vitákat generáló horgászkártya személyi igazolvány méretű plasztikkártya, amely a MOHOSZ szerint január 1-jétől kiváltotta a korábbi papíralapú horgászigazolványokat, így a kapcsolódó elektronikus alkalmazásokkal fokozatosan egyszerűbbé, gyorsabbá és átláthatóbbá teszi az ügyintézést és az adminisztrációt. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a horgászok az eddigi papíralapú igazolványokat továbbra is használják, a halőrök pedig számos ellenőrzéskor ezt kérik, nem pedig az új horgászkártyákat. Emellett az eddigi igazolványok alkalmasak arra, hogy a fogási naplókat, illetve a kiváltott területi horgászjegyeket megfelelően tárolni lehessen, mivel ezeket nagy általánosságban a horgászok továbbra is papíralapon vásárolják meg.

E helyzetnek is köszönhető, hogy a horgászok jelentős része nem érti, miért volt szükség a horgászkártyák bevezetésére, illetve azok kiváltásához miért kellett plusz 2200 forintot fizetni az állami horgászjegy, a fogási napló, az egyesületi-szövetségi tagdíjak és a területi horgászjegyek költségein felül. Bár a MOHOSZ az új kártyához különböző szolgáltatásokat – biztosítást, kedvezményes telefonos díjcsomagot – igyekszik társítani, számos horgász nem érzi az új rendszer előnyeit, illetve kiegészítő szolgáltatások helyett inkább azt tartaná fontosnak, hogy az általa látogatott vízterületeken a halállomány és a fogási esély bővüljön.

MTI-fotó: Kallós Bea

Ezzel szemben a horgászoknak az utóbbi időszakban azzal kellett szembesülniük, hogy adminisztrációs kötelezettségeik növekednek, miközben az országos és/vagy területi szintű szabályozás folyamatosan szigorodik, így fogási lehetőségeik szűkülnek. Egyes vélemények szerint a több éve megfigyelhető, sokszor indokolatlannak és szakmaiatlannak tartott szigorítási trend ellentétes a horgászat népszerűsítését és a hazai halfogyasztás növelését célzó kormányzati célokkal is.

További szembetűnő változás, hogy egyre nagyobb érdekellentét alakul ki a kifogott halakat megtartó, illetve az úgynevezett catch and release (fogd meg és engedd vissza) elvet valló horgászok között. Miközben előbbiek vannak túlsúlyban, utóbbi csoport befolyása, propagandamunkája és lobbi ereje jóval nagyobb. Mivel ők arra törekszenek, hogy minél több halat akasszanak meg, az az érdekük, hogy a halak – főként a komolyabb fárasztási élményt nyújtó nagytestű egyedek – a vízben maradjanak, és ennek megfelelően igyekeznek befolyásolni az országos vagy területi szintű szabályozási módosításokat is.

A halat fogyasztó legális horgászoknak ugyanakkor az a céljuk, hogy ésszerű keretek között több halat és nagyobb egyedeket vihessenek haza. E téren az elmúlt években jelentős korlátozásokkal kellett szembesülniük, bár ezek összességében ma még nem lehetetlenítik el horgászatukat. Látható azonban az is, hogy a MOHOSZ-szal szerződésben álló egyes vízhasznosítók már az állami horgászvizeken is olyan szigorításokat vezetnek be, amelyek a szabályok betartására törekvő, tisztességes halfogyasztó horgászok érdekeit kifejezetten sértik, és jóval túlmutatnak a halállomány védelmében indokoltnak tűnő intézkedéseken.

Megjelent cikkünkre reagált a MOHOSZ

Máig több mint 495 ezer horgász teljesítette a regisztrációt és több mint 400 ezren ki is váltották a valós, kontrollált adatokat tartalmazó, számos kedvezményt is nyújtó Magyar Horgászkártyát – közölte a MOHOSZ. A szövetség ezt olyan példaértékű történetnek tartja, amely civil összefogáson, horgászszervezeti felhatalmazáson és a jogszabályokban rögzített közfeladat-ellátási kötelezettségen alapul. A folyamatot a szervezet szerint teljes minisztériumi, hatósági kontroll alatt tervezték meg és hajtották végre, a választott megoldást pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) külön közleményben is üdvözölte.

A horgászok adataik cél szerinti felhasználásához és kezeléséhez nyilatkozatukkal külön is hozzájárultak – állapította meg a MOHOSZ. A vitás kérdéskört az adókártya és a rajta feltüntetett adóazonosító jel felhasználása, rögzítése és a tárolása jelenti, nem a horgászkártyán feltüntetett személyi adatok kezelése.

A végrehajtásban 1100 ponton több ezer munkatárs dolgozott. A 495 ezer regisztrált horgászból a szövetség mindössze 5 fő esetében szerzett hivatalos tudomást GDPR, vagy részben GDPR alapú panaszról és kifogásról.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu