Fájdalmas időszak a magyar mezőgazdaságban: nincs mese, lépniük kell a gazdáknak

Fájdalmas időszak a magyar mezőgazdaságban: nincs mese, lépniük kell a gazdáknak

agrarszektor.hu
A hazai agrárium soha nem látott lehetőségek és kihívások előtt áll 2023-ban. A tavalyi évi aszály, a 2023-2027 közötti Közös Agrárpolitika, élelmiszer-árstop és a globális felmelegedés csak néhány azok közül, amely az idei évben érinti az ágazat szereplőit. A HelloVidék a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítségével most összegyűjtötte a legfontosabb információkat.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Milyen kilátásai vannak az agrárszektornak 2023-ban?

Az elmúlt évek nehézségei rendkívül megviselték az agrár-élelmiszeripari ágazatot. A szántóföldi növénytermesztésünket a tavalyi nagyon erős, történelmi mértékű aszály után az EU-ba koordinálatlanul beömlő ukrán gabona és olajosmagvak árleszorító hatása is megviseli, a nemzetközi terményárakban sem látható pozitív elmozdulás. Bár még nagyon a szezon elején tartunk és nem tudni, hogy mennyire lesz kedvező az időjárás, de egyelőre még jó állapotban vannak az őszi vetések, ami jó terméskilátásokkal kecsegtet. A tavaszi vetésű kultúrákkal azonban már más a helyzet. A tavalyi veszteségek és az alacsony felvásárlói árajánlatok miatt félő, hogy az idén sokan elfordulnak ezen kultúrák termesztésétől, akár más élelmiszer vagy takarmánycélú kultúrák irányába.

A kertészet területén is sok a bizonytalanság. Az eddigi enyhe tél miatt a gyümölcstermesztés felett Damoklész kardjaként lóg a tavaszi fagykárok veszélye. A szántóföldi zöldségtermesztésben az öntözetlen területekről látványosan szorulnak vissza a zöldségkultúrák, ami szintén a kibocsátás csökkenésével járhat. Sajnos a közelmúltban bekövetkezett szélviharok az elmúlt évihez hasonlóan ismételten jelentős károkat okoztak a hajtató kertészeknek a termesztőberendezések megrongálásával és az alattuk fejlődő kultúrák pusztításával. Az állattenyésztésünkben továbbra is problémát jelent a járványos betegségek veszélye vagy jelenléte (madárinfluenza, afrikai sertéspestis), valamint az inputanyagok, a takarmányok, a munkabér és az energia árak emelkedéséből származó önköltség-növekedés, ami nem minden esetben érvényesíthető az átadási árakban. Nehéz év vár az egész ágazatra, ami előtérbe hozza a termelés hatékonyságának növelésében rejlő lehetőségek eddigieknél intenzívebb alkalmazását és olyan új innovatív technológiák gyorsított bevezetésének kényszerét, aminek üteme a versenytársainkhoz képest meglehetősen lassú volt az elmúlt években.

De vajon mire lehet számítani a jelenlegi gazdasági körülmények között az agrárpályázatok/támogatások kapcsán?

A Közös Agrárpolitika 2023-2027 közötti támogatási időszakot Magyarország Stratégiai Terve alapozza meg. Az Európai bizottság 2022.november 7-én elfogadta a Stratégiai Tervet, mely egyrészt azt jelenti, hogy a magyar agrárium számára a források rendelkezésre állnak, másrészt pedig a kormány által kitűzött célok és intézkedések megfelelnek a bizottsági elvárások teljesítésére. A korábbi évekhez képest az új agrárpolitika kialakításában fontosabb szerepet kapott a fenntarthatóság, ugyanakkor a magyar kormány az intézkedéssek megalkotásakor és a nemzeti társfinanszírozás mértékének emelésével egyben arra is törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok.

Az I. pillér teljes költségvetése 6,809 milliárd euró, azaz (365 forintos euróárfolyamon számolva) 2485 milliárd forint. Ezen belül a közvetlen támogatásokra fordítható összeg 6,632 milliárd euró, azaz 2421 milliárd forint, ami teljes egészében uniós forrásból érkezik. A II. pilléres vidékfejlesztésre pedig 7,922 milliárd euró, azaz 2891 milliárd forint jut. Ebből uniós forrás mindössze 20,6%, 1,635 milliárd euró, azaz 597 milliárd forint. A fennmaradó 79,4%-át - kormányzati döntés alapján - hazai forrásból fedezik, amelynek teljes összege a következő 5 évre 6,287 milliárd euró, azaz 2294 milliárd forint. A példátlan mértékű, maximálisan nyújtható hazai társfinanszírozás alkalmazásával a magyar kormány célja a vidékfejlesztési források növelése, ezáltal pedig a hazai agrárium további nagyfokú fejlesztése.

Az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakemberei már el is kezdték járni az országot annak érdekében, hogy bemutassák a pályázati lehetőségeket és feltételeket. Tavasszal például már egységes kérelmek nyújthatók be öt jogcímen összesen 539 milliárd forint közvetlen terület- és állatalapú támogatásra. Az idei évben 1400 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatási összeg áll rendelkezésre, emellett a mezőgazdaságban tevékenykedők számára hitelmoratórium, kamattámogatás vagy kamatstop is segítséget jelenthet.

A globális felmelegedés, éghajlatváltozások miatt milyen kihívásokkal néz szembe az agrárium?

A tudományos kutatások figyelme egyre szélesebb körben kiterjed azokra a globális klímaváltozásból eredő hatásokra, amelyek a növénytermesztés és az állattenyésztés teljesítményét nagymértékben befolyásolják. Az éghajlat változékonysága az egyik legfontosabb terméshozamokat befolyásoló tényező, így a gazdálkodók várakozásai a következő évi hozamokról, és ezáltal döntéseik nagyban érintettek. Az élelmiszerellátás biztonsága minden nemzetnek elsődleges stratégiai célja kell legyen. Az ezt lehetővé tévő mezőgazdaságnak viszont egyszerre kell megfelelnie mind a társadalmi, a gazdasági és a környezeti kihívásoknak. Ezek közül bármelyik túlsúlyba kerül, az veszélyeztetni fogja a többi szempont érvényesülését. A tavalyi évi történelmi mértékű aszály is megmutatta, hogy hatékonyabb vízgazdálkodásra van szükség. A szélsőséges időjárási jelenségek száma folyamatosan nő, a NAK által üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszer ezek egyike, a jégesők okozta károkat csökkenti. A globális felmelegedés miatt a fajtahasználatot is át kell gondolni, illetve számos más területen kell alkalmazkodnia hozzá a mezőgazdaságnak.

Konkrét adatok a magyar mezőgazdaság környezeti hatásairól

  • Pozitívumként Magyarországon az elmúlt tíz év során folyamatosan, közel 100 ezer hektárral nőttek az erdőterületek.
  • A műtrágya felhasználásunk mindössze 91,9 kg hatóanyag volt hektáronként 2018-ban, míg ez Belgiumban 167 kg, Hollandiában 138 kg, Lengyelországban 116 kg, Németországban 115 kg. Egy hektár mezőgazdasági területre számított nitrogénmérlegünk 39 kg, míg ez Hollandiában 189 kg, Belgiumban 139 kg, de még a híresen zöld Ausztriában is 41 kg!
  • Magyarországon átlagosan 1,8 kg növényvédőszer hatóanyag jut egy hektár mezőgazdasági területre, míg ez Hollandiában 5,9 kg, Belgiumban 4,9 kg, Olaszországban 4,7 kg, Németországban 2,9 kg.
  • Az állatsűrűségi indikátor értéke a száz hektár mezőgazdasági területre vetített állatállomány számosállatban kifejezett számát mutatja be. Ebben a tekintetben Magyarország a középmezőny alján helyezkedik el az EU tagállamok között az 52 értékkel. Ugyanez az érték Hollandiában 380, Belgiumban 279, Dániában 158, Németországban 109.
  • 2015 után másfélszeresére nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont területek mezőgazdasági területen belüli aránya hazánkban. 2017-ben a területnagyság 200 ezer hektár volt.
  • Az egyes hulladékfajták közül 2004 es 2016 között a mezőgazdasági es az élelmiszeripari hulladékok mennyisége mérséklődött a legnagyobb mértékben. A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok aránya 2004 óta 24,4%-ról 3,4 %-ra csökkent úgy, hogy a teljes hulladék kibocsátás is 30%-kal alacsonyabb.
  • A magyar mezőgazdaság 57% területhasználat mellett mindössze 12% üvegházhatású gáz kibocsátással rendelkezik. (Forrás: KSH, 2019)

Az éghajlatváltozás szükségessé teszi a növényfajták alkalmazkodását, és szélsőséges időjárási jelenségeket okoz, ezért alapos kockázatkezelést igényel. A klímaváltozás következtében új invazív kórokozók, kártevők, gyomok jelennek meg, amelyek a hagyományoshoz képest lényegesen agresszívebbek és tömeges megjelenésük valószínűsíthető. Az elmúlt években a szélsőséges időjárási jelenségek egyre nagyobb hatást gyakoroltak a mezőgazdasági ágazatra. Az éghajlatváltozás okozta időjárási anomáliák (jégesők, heves esőzések, árvizek és aszályok stb.) terméshozam-csökkenést eredményeztek. Ezek ellen mindenképpen védekeznünk kell és lehetőleg olyan eszközökkel és megoldásokkal, melyek javítják a termelés környezeti terhelését. (Forrás: EEA)

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Kramer szerviz KITE alapokkal (x)

A gépek megítélését a műszaki tartalmon túl nagyban meghatározza, hogy karbantartás és meghibásodás esetén a javításuk milyen hatékonysággal történik.

Támogatott tartalom

Új termék a Hungrana portfolióban (x)

Hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata az elmúlt időszakban is előre tekintett, a fejlesztések eredményeképpen új termékkel bővíti portfolióját.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?