Magyarországon minden fenyves mesterséges telepítés eredménye: elsősorban homokos, gyenge termőképességű talajokra, kopárokra ültették őket az elmúlt évszázad során. Bár ezek az állományok sokszor stabilizálták a talajt és gyors erdősítést tettek lehetővé, a mai klímaviszonyok között hosszú távon nem életképesek. A Csákvár környéki fenyvesek a 20. század közepén létesültek, kifejezetten tájvédelmi és gazdasági céllal. Mára azonban ezek az állományok a 2022-es rendkívüli aszályt követően rohamos pusztulásnak indultak, egyre nagyobb felületeken alakulnak ki száraz, gyúlékony holtfa-tömegek, amely jelentős kockázatot jelent a közeli településekre is - írja közleményében a Vérteserdő Zrt.

A Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatóság szakemberei fokozatos, természetközeli átalakítási módszerrel dolgoznak. Ahelyett, hogy egyetlen beavatkozással kivágnák az elöregedett fenyveseket, több lépcsőben, tudatosan távolítják el a pusztuló egyedeket – ezzel fényt és teret biztosítva az alattuk már jelen lévő, természetesen megtelepedett őshonos lombos fafajoknak, mint például a virágos kőris, a csertölgy vagy a cserszömörce. Ez a beavatkozás nemcsak ökológiailag előnyös, hanem tűzvédelmi szempontból is elengedhetetlen. A tűlevelű fajokra jellemző gyantatartalom, a száraz avar és a sűrűn záródó, száradó lombkorona gyorsan terjedő tüzekhez vezethet. A lombos, természetes erdők ezzel szemben jobb vízháztartással, nagyobb tűrőképességgel és alacsonyabb gyúlékonysággal rendelkeznek.

Erdészek a klímaváltozás frontvonalában

Sokan nincsenek tisztában az erdészek sokrétű munkájával. A klímaváltozás idején ők azok, akik a terepen, napi szinten küzdenek az erdők túléléséért: új fafajokat tesztelnek, természetes módon megjelenő újulatot támogatnak, invazív fajokat fékeznek meg, és – ami talán a legkevésbé ismert – aktívan dolgoznak a tűzmegelőzésen is. Az erdőgazdálkodás ma már komplex ökológiai, vízgazdálkodási és településvédelmi feladat is. A Vérteserdő programja ennek látványos és előremutató példája: nemcsak az élővilág sokfélesége gazdagodik, de a környező lakott területek is nagyobb biztonságba kerülnek. Mindez pedig úgy történik, hogy az ember nem uralkodik a természet felett, hanem partnere lesz benne.

Tények az erdőtűzről - és amit kevesen tudnak róla

• Az erdőtüzek 99%-át emberi tevékenység okozza, legyen szó gondatlan tűzgyújtásról, eldobott cigarettacsikkről vagy illegális égetésről.
• A tűlevelű állományok (pl. fenyvesek) fokozottan gyúlékonyak, mert avaruk lassan bomlik, és magas a gyantatartalmuk – ez a tüzek gyors terjedésének egyik fő oka.
• A klímaváltozás nemcsak gyakoribbá, hanem intenzívebbé is teszi az erdőtüzeket: a hosszú, forró és száraz időszakok felhalmozzák az éghető biomasszát.
• A lombos erdők ellenállóbbak: hűvösebbet tartanak, árnyékolnak, és aljnövényzetük nem gyúlékony réteget képez – ezzel természetes tűzvédelmi zónát alkotnak.
• Az erdészek stratégiai védőzónákat hoznak létre települések közelében, átalakítva a veszélyes erdőrészeket ellenállóbb, őshonos állományokká.
• Az erdőtűz-megelőzés ma már az erdészek egyik legfontosabb feladata, amely egyre nagyobb hangsúlyt kap a klímaváltozás előrehaladtával.