Évtizedek óta nem láttak ilyet: rágcsálók milliói falják fel itt a termést
Az évezred eddigi legsúlyosabb egérinváziója fenyegeti a világ negyedik legnagyobb búzaexportőrét.
A házi egér rágcsálóféle, amely nemcsak az éléskamrákban és a pincékben, de a szántóföldeken és a gabonatárolókban is komoly károkat képes okozni. A Föld száz legkárosabb invazív faja között tartják számon.
A házi egér vagy laboratóriumi egér (Mus musculus) rágcsálóféle, gerinces növényevő állat. Míg a mezőgazdaságban komoly kártevőként tartják számon, a biológia és az orvostudomány számára igen fontos modellszervezet. Úgy tartják, hogy ez a második legnagyobb egyedszámú emlősfaj az ember után. Mindig az emberekhez közel lakik, akikkel úgynevezett asztalközösségi kapcsolatot tart fenn. A házi egér igénytelenségéből és erőteljes szaporaságából kifolyólag szerepel a Föld száz legkárosabb invazív fajának listáján.
A házi egér életmódja
A házi egér laza szerkezetű kolóniákban él. Kelet-Európában, nyáron az egyes populációk mezőkön és réteken tanyáznak, de az ősz beálltával lakóépületekbe és padlásokra húzódnak. A házi egerek szürkületkor és az éjszaka első felében a legaktívabbak, napközben többnyire búvóhelyükön rejtőznek. Igen jól másznak, gyorsan futnak és úsznak. Rendkívül elővigyázatosak, a hagyományos csapdákkal nem könnyű elkapni őket.
A házi egér elterjedése
A házi egér Északnyugat-Afrika, Spanyolország és Kelet-Ázsia sztyeppjeiről és félsivatagaiból származik. A lakóházak közvetlen közelében mindenütt megtalálható. Az Arktisz és az Antarktisz területén, valamint néhány esőerdő borította területen, ahol emberek sem laknak, ott a házi egér nem telepedett meg. A szabadban a bozótosokban, a gabonatáblákon és a dűnék között él. Mint valaha a pusztákon élő állatnak, nedvességre alig van szüksége, és szinte mindenütt talál megfelelő búvóhelyet.
A házi egér táplálkozása
A házi egér eredetileg csak vadon növő füvek magvaival táplálkozott, étrendjét rovarokkal egészítette ki. Mostanra a táplálékát főleg magvak, gabona és emberi élelmiszerek alkotják, de még a szappant is képes hasznosítani. Általában nem halmoz fel készleteket. A patkányokhoz hasonlóan veszélyes lehet az ember egészségére nézve: ürülékében betegségeket okozó csírák tenyésznek, a megrágott élelmiszerekben pedig a penész telepszik meg. Legfőbb ellenségei: a macska, a nyest és a gyöngybagoly. A szabadban 1,5-3 évig él.
A házi egér fajtái
A házi egérnek három fő alfaja van: a kelet-európai, a nyugat-európai, a délkelet-ázsiai házi egér, illetve az Arab-félszigeten egy negyedik alfajt is számon tartanak.
A házi egér szaporodása
A házi egér az ivarérettséget 6 hetes korban éri el. A párzási időszak többnyire az egész évre kiterjed. A vemhesség 19-20 napig tart, ennek végén a nőstény 8-10 utódot hoz a világra. Évente ötször, de akár többször is ellik. Igen nagy egyedsűrűség esetén a rangsorban alacsonyan álló példányok szaporodóképessége csökken. Csak a domináns nőstények fialnak, de ők is kevesebbet, mint rendesen. Az állomány ily módon önmagát szabályozza, nagy összeomlások nélkül, tehát folyamatosan alkalmazkodik a változó körülményekhez, ezért is nagyon nehéz a házi egér kiirtása.
Az évezred eddigi legsúlyosabb egérinváziója fenyegeti a világ negyedik legnagyobb búzaexportőrét.
Tavasszal is védekezni kell a mezei pockok ellen, hiszen már néhány példány is komoly károkat tud okozni.
A rejtőzködő életmódot folytató molnárgörényt választotta 2026-ban az év emlősének a Vadonleső Program.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park a környékbeli vadászok segítségét kérte a nutriák ellen.
A mezei pocok (Microtus arvalis) népessége az utóbbi hetekben ismét erőteljesen növekszik.
Sokan élnek abban a tévhitben, hogy létezik olyan módszer, amivel a patkányokat távol lehet tartani a portánktól.

Amikor a természet beindul, eljön az ideje a zöldmetszésnek, ami legalább annyira fontos, mint a téli alakítás.
A kérdésre Karakai Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője válaszolt.
Sokan esküsznek rá, hogy a pálinka megvéd a hasmenéstől. De vajon mennyire állja meg a helyét ez az utazási praktika?
A kérdésre Heltai Miklós egyetemi tanár, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatója, az MTA doktora válaszolt.
Nagyot drágult a tojás itthon, ráadásul évről évre egyre kevesebbet termelmek belőle.
A sikeres gazdálkodó ismérve, hogy tudatosan hozza meg döntéseit. A tudatos döntéshozáshoz elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű adat, valamint az adatokból képzett információ.
A Kramernél soha nem állnak meg a fejlesztések, az újdonságok és a portfólió optimalizálása. 2025-ben Hannoverben több új rakodót mutattak be a nagyközönségnek, mely immáron elérhető és rendelhető a piacon.
A KUHN szálastakarmány‑betakarítási gépei a kaszálástól a rendképzésig hatékony, kíméletes és jól összehangolt megoldásokat kínálnak minden gazdaság számára.