Óriási károkat okoz ez az állat a magyaroknak: azonnal megoldás kell ellene
Anyagi segítség nélkül maradhatnak a gazdák, még akkor is, ha a pocok a termésben milliárdos nagyságrendű kárt okozott.
A házi egér rágcsálóféle, amely nemcsak az éléskamrákban és a pincékben, de a szántóföldeken és a gabonatárolókban is komoly károkat képes okozni. A Föld száz legkárosabb invazív faja között tartják számon.
A házi egér vagy laboratóriumi egér (Mus musculus) rágcsálóféle, gerinces növényevő állat. Míg a mezőgazdaságban komoly kártevőként tartják számon, a biológia és az orvostudomány számára igen fontos modellszervezet. Úgy tartják, hogy ez a második legnagyobb egyedszámú emlősfaj az ember után. Mindig az emberekhez közel lakik, akikkel úgynevezett asztalközösségi kapcsolatot tart fenn. A házi egér igénytelenségéből és erőteljes szaporaságából kifolyólag szerepel a Föld száz legkárosabb invazív fajának listáján.
A házi egér életmódja
A házi egér laza szerkezetű kolóniákban él. Kelet-Európában, nyáron az egyes populációk mezőkön és réteken tanyáznak, de az ősz beálltával lakóépületekbe és padlásokra húzódnak. A házi egerek szürkületkor és az éjszaka első felében a legaktívabbak, napközben többnyire búvóhelyükön rejtőznek. Igen jól másznak, gyorsan futnak és úsznak. Rendkívül elővigyázatosak, a hagyományos csapdákkal nem könnyű elkapni őket.
A házi egér elterjedése
A házi egér Északnyugat-Afrika, Spanyolország és Kelet-Ázsia sztyeppjeiről és félsivatagaiból származik. A lakóházak közvetlen közelében mindenütt megtalálható. Az Arktisz és az Antarktisz területén, valamint néhány esőerdő borította területen, ahol emberek sem laknak, ott a házi egér nem telepedett meg. A szabadban a bozótosokban, a gabonatáblákon és a dűnék között él. Mint valaha a pusztákon élő állatnak, nedvességre alig van szüksége, és szinte mindenütt talál megfelelő búvóhelyet.
A házi egér táplálkozása
A házi egér eredetileg csak vadon növő füvek magvaival táplálkozott, étrendjét rovarokkal egészítette ki. Mostanra a táplálékát főleg magvak, gabona és emberi élelmiszerek alkotják, de még a szappant is képes hasznosítani. Általában nem halmoz fel készleteket. A patkányokhoz hasonlóan veszélyes lehet az ember egészségére nézve: ürülékében betegségeket okozó csírák tenyésznek, a megrágott élelmiszerekben pedig a penész telepszik meg. Legfőbb ellenségei: a macska, a nyest és a gyöngybagoly. A szabadban 1,5-3 évig él.
A házi egér fajtái
A házi egérnek három fő alfaja van: a kelet-európai, a nyugat-európai, a délkelet-ázsiai házi egér, illetve az Arab-félszigeten egy negyedik alfajt is számon tartanak.
A házi egér szaporodása
A házi egér az ivarérettséget 6 hetes korban éri el. A párzási időszak többnyire az egész évre kiterjed. A vemhesség 19-20 napig tart, ennek végén a nőstény 8-10 utódot hoz a világra. Évente ötször, de akár többször is ellik. Igen nagy egyedsűrűség esetén a rangsorban alacsonyan álló példányok szaporodóképessége csökken. Csak a domináns nőstények fialnak, de ők is kevesebbet, mint rendesen. Az állomány ily módon önmagát szabályozza, nagy összeomlások nélkül, tehát folyamatosan alkalmazkodik a változó körülményekhez, ezért is nagyon nehéz a házi egér kiirtása.
Anyagi segítség nélkül maradhatnak a gazdák, még akkor is, ha a pocok a termésben milliárdos nagyságrendű kárt okozott.
A termelők ezentúl a korábban engedélyezettnél 20 százalékkal nagyobb mennyiséget juttathatnak ki az engedéllyel rendelkező készítményekből.
Járatkezeléssel, de nagyobb dózisban használhatóak a pockok elleni készítmények a súlyosan fertőzött területeken.
Súlyos gondokat okoznak az elszaporodott pockok a Dél-Alföldön, a rágcsálók hatalmas pusztítást végeznek a gabonatáblákban.
Idén a korábbi években megszokottnál is jelentősebb a pocokinvázió Magyarországon.
A Nébih tájékoztatása szerint magas kockázatot jelentene a mezei pockok elleni teljes felületkezelés.
Az európai gazdáknak és a szakpolitikának is feladják a leckét az árvizek az utóbbi években.
Jelentősen esett a marha-, de növekedett a baromfivágás az év első kilenc hónapjában.
A lakosság segítségét kérik a kutatók - pótolhatatlan információt jelentenek az önkéntes észlelések az invazív szúnyogfajok terjedésének tudományos vizsgálatában.
Rengeteg dióbél érkezik Ukrajnából döntően feketén Magyarországra, ráadásul olcsón.
A jövő növénytermesztéséhez elengedhetetlen lesz az integrált növényvédelem alkalmazása.
A mezőgazdasági támogatások rendszere napjainkban jelentős változásokon megy keresztül, melynek hátterében az EU által megfogalmazott elvárások állnak