Végzetes hiba a kertben: ezeket a növényeket soha ne ültesd el, csak bajt okoznak
A „növényvakság” egy létező jelenség, mely szerint az emberek többsége nem ismeri a környezetében élő növényeket.
A kövér porcsin Ázsiában őshonos, de Európa, Afrika és Amerika egyes területein is előfordul. Magyarországon is gyakori növény, a szántóföldi kultúrákban gyomnövénynek tartják.
A kövér porcsin jellemzői
A kövér porcsin egy művelt területeken, kapásokban, kertekben elterjedt, heverő szárú, egyéves gyomnövény. Pozsgás levelei lapát alakúak, a levélhónalji, sárga virágai 5 tagúak, toktermése kupakkal nyílik. Virágzása júliustól szeptemberig tart. Csupasz, 30 centiméter magas, egynyári növény, húsos, kúszó szárral. Pozsgás, fényes levelei sötétzöld színűek, tojásdad alakúak. Ehető is, kellemesen savanykás íze miatt főzve fogyasztják.
A kövér porcsin felhasználása és gyógyhatásai
A kövér porcsin legjellegzetesebb a hazai gyümölcsösök talajfelszínén találkozni vele nagy tömegben és az olyan kertekben, veteményesekben, ahol a talajfelszínt teljesen gyommentesen próbálják tartani. Belsőleg a kövér porcsin a szívproblémák, illetve a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére ajánlott. Mint megelőző szert az öregedés folyamatának lassítására alkalmazzák. Külsőleg izomgörcsök fellazítására használatos.
Talán meglepő lehet egy gyomnövénytől, de a kövér porcsin az omega-3 zsírsavakban leggazdagabb növény. Ez azért is érdekes nekünk, mert ezen zsírsavak egyébként a halolajban fordulnak elő. Viszont a halolajok esetében mindig kérdés volt a nehézfémek jelenléte, mely a porcsinka esetében nincs. Innen származik gyulladásgátló és véralvadást tulajdonsága is. Mindezek mellett a C- és E-vitamin, valamint béta-karotin és glutationtartalma is magas, melynek köszönhetően antioxidáns és immunerősítő hatást fejt ki. A vér koleszterin- és cukorszintjére kifejtett hatásával védi az artériákat. Tartalmaz még továbbá ásványi sókat is, mint például a kalcium, kálium, magnézium, foszfor. Mézgája lágyító hatású, frissítő, sebgyógyító, víz- és féreghajtó.
A „növényvakság” egy létező jelenség, mely szerint az emberek többsége nem ismeri a környezetében élő növényeket.
Együttműködés nélkül nincs sok esélye a magyar vetőmag-nemesítőknek, -előállítóknak és -forgalmazóknak.
Az AVHGA ügyvezető igazgatója szerint a pályázatok jelentős felívelést hoznak az agrárhitelezésben.
A sütőtök karakteres íze miatt kedvelt, főkén télen fogyasztott zöldségnövényünk, ám ennél még több is.
A 19. századi drasztikus csökkenést követően 2010-re már meghaladta a 7000 kocás létszámot a mangalica tenyészállatok száma.