
Itt a háború váratlan hatása: ez óriási változásokat hozhat Magyarországon
Komoly átalakulásokat hozhat az orosz-ukrán háború, és annak kimenetele az európai takarmánygyártásban és hústermelésben.
A szemenkénti vetőgép a nagyobb sortávban vetett növények, illetve a sorba vetett zöldségfélék magvainak vetésére való. Mechanikus és pneumatikus elven működő változatai vannak.
A szántóföldi növénytermesztés során a szemenkénti vetőgép az egyik legszélesebb körben használt vetőgéptípus. A szemenkénti vetőgépeket egyrészt a nagyobb sortávban vetett növények (például napraforgó, kukorica, cukorrépa) vetésére, illetve szintén sorba vetett zöldségfélék aprómagvainak (például sárgarépa, petrezselyem, káposzta, saláta, retek) vetése során alkalmazzák. Manapság szinte az összes termesztett növénykultúrához megtalálható a megfelelő, gépesített vetési megoldás.
A szemenkénti vetőgépek gyártótól és az adott műszaki konstrukciótól függően igen eltérő megoldásokat alkalmaznak az optimális teljesítmény elérése érdekében. Ezeknek a gépeknek az alapvető feladata az, hogy magvakat a talajba juttassák, mégpedig az előre beállított tőtávolság és mélység betartásával, ezek után pedig betakarják a magokat és tömörítsék a talajt. Léteznek mechanikus és pneumatikus működésű szemenkénti vetőgépek is.
Komoly átalakulásokat hozhat az orosz-ukrán háború, és annak kimenetele az európai takarmánygyártásban és hústermelésben.
Az öt év átlagát tekintve az 52 százalékot is meghaladta a kukorica termésmennyiségének visszaesése Magyarországon.
Modernizáció és robotizáció nélkül a magyar élelmiszeripar nem tud versenyképes lenni.
A napenergia még jobban felértékelődhet az agráriumban, ráadásul a földterületek kettős célú hasznosításával diverzifikált árbevételre lehet szert tenni.
Elképesztően fontos és szükséges a versenyképesség növelése az élelmiszeriparban Magyarországon, hatalmas szerepet kaphat a digitalizáció.