
Meghódítaná Európát ez a magyar húsfajta: mégsem tudja elhagyni az országot
Franciaországban és Olaszországban lenne igény a magyar galambhúsra, de addig, amíg nincsen itthon vágóhíd, ezeket az igényeket nem lehet kielégíteni.
A zab takarmányértéke nagyon jó, amely jól hasznosuló fehérje-, keményítő- és zsírtartalmának köszönhető. Mészben és foszforban gazdag, ami növeli az apaállatok tenyészképességét.
Értékes beltartalma alapján emberi táplálkozásra is alkalmas: zabpehely, zabliszt és egyebek mellett csecsemőtápszerek készítésére is felhasználják. Azonban nemcsak fontos abraktakarmány, hanem értékes szálastakarmány-növény is.
Vetés és betakarítás
Termesztésére főleg a hűvösebb, mérsékelt éghajlatú országok alkalmasak, a legtöbb zabot például Észak-Amerikában és Oroszországban termesztik. A jól előkészített vetőmag elengedhetetlen, a zabot a fedett és porüszög ellen csávázni kell. A vetési idő azonos a tavaszi árpa vetésidejével, ami kora tavasz, tehát az időjárástól függően március eleje, közepe. Vagyis érdemes minél korábban elvetni (gabonasortávolságra), mert csak a korán vetett zabtól várható bő és jó minőségű termés. A legkésőbben érő gabonaféle, általában július közepén érik. Mivel a szemek egyenlőtlenül érnek, az aratás idejének a megállapítása nagy figyelmet igényel. Akkor kell aratni, mikor a szemek a buga hegyén kemények, a közepén viaszérésben, míg az alján a viaszérés elején vannak. A zab szára ilyenkor még nedves, színe sárga, a szárcsomók pedig zöldek.
A zab betegségei
A zab egyik legfőbb ellensége a koronás rozsdásodás, amit egy gomba okozza, és főleg melegebb, párás vidékeken üti fel a fejét. Egyik fő árulkodó tünete a fertőzött növény tövének barnulása, és a leveleken megjelenő, rozsdaszerű porral bevont foltok, amikről a nevét kapta.
Szeptóriás levélfoltosság: szintén egy gomba okozta betegség, eleinte a leveleken megjelenő kissé kerek formájú foltokról ismerhető fel, később már fekete „sebek” is észrevehetőek a szárakon. Akár a magokat is elérheti, ezért érdemes ellenálló zabfajtákat választani vagy vetésforgót „használni”.
A zab ápolása
Az öntözés nagyon fontos, hiszen sok vizet igényel ez a gabonaféle, illetve a hatékony gyomlálást is biztosítani kell, az egyik legegyszerűbb, amit tenni lehet, hogy a növényi maradványokat eltávolítják és felszántják a talajt. Ha sorokba termesztik, akkor ügyelni kell arra, hogy rendszeresen szántsanak vagy kapáljanak a sorok között. Ha a talajból úgy érzik, hogy hiányoznak egyes tápanyagok, érdemes hozzáadni egy kis trágyát.
Bár nálunk nincs túl nagy hagyománya a zabfogyasztásnak, viszont az egészséges életmód egyre nagyobb teret hódít magának, ezért ebből a szempontból nő a jelentősége. Magas a fehérjetartalma, valamint nagy a zsírsavtartalma is és az esszenciális aminosav-tartalma is kedvező. B1- és E-vitamin-tartalma kiemelkedő, továbbá antioxidáns hatása régóta ismert és alkalmazott. Mindezek mellett magas az emészthető rosttartalma is.
Franciaországban és Olaszországban lenne igény a magyar galambhúsra, de addig, amíg nincsen itthon vágóhíd, ezeket az igényeket nem lehet kielégíteni.
Amíg az M méretosztályú ketreces tartásból származó tojás árában csökkenés volt megfigyelhető, az L osztályú váratlanul drágulni kezdett.
Az Agrárszektor három baromfi- és három sertésfeldolgozó számain mutatja be a megdöbbentő összképet.
Janusz Wojciechowski uniós mezőgazdasági biztos szerint legalább októberig meg kell hosszabbítani az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó ideiglenes kereskedelmi korlátozásokat.
Európa mezőgazdaságának minden eddiginél termelékenyebbé, versenyképesebbé, rugalmasabbá és fenntarthatóbbá kell válnia.