Földszavazás tüntetéssel - Utoljára módosított a kormány

A földforgalmi törvényjavaslat záróvitáját és zárószavazását holnap tartja a parlament. A kormány ma zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be, amely jobbára technika, nyelvtani és szövegpontosító változtatásokat tartalmaz. Ismert ugyanakkor, hogy a kabinet a közelmúltban már szinte teljesen átírta azt az eredeti törvényjavaslatot, amelyet tavaly terjesztett be az Országgyűléshez. A holnapi zárószavazás nem lesz izgalommentes, mivel a jogszabályi elképzelésekkel elégedetlen Élőlánc Magyarországért elnevezésű szervezet megmozdulást szervez a Kossuth térre, ahol aktivistái kihangosítva kívánják nyomon követni a "tízmillió magyar sorsát eldöntő" voksolást.

A zárószavazás előtti módosító indítvány nem változtatna az átírt törvényjavaslatban szereplő főbb földvásárlási és földhasználati szabályokon. Termőföldet - néhány kivételtől eltekintve - természetes személynek számító földművesek vásárolhatnának, legfeljebb 300 hektáros méretben. Ez megegyezne a ma hatályos földtörvényben rögzített személyenkénti földtulajdon nagyságával, most azonban még földművesnek nem minősülő belföldi magánszemélyek is vehetnek területeket. Jogi személyek (gazdasági társaságok) földet továbbra sem vásárolhatnának, csak területeket bérelhetnének.

Az általános birtokmaximum 1200 hektár lesz, amelybe a földtulajdont és a bérelt területeket is be kell számítani. Ez alól csak az állattartók és a vetőmag-előállítók képeznek kivételt, akik - kedvezményes birtokmaximumként - 1800 hektárt birtokolhatnak. Ugyanakkor a gazdasági társaságok engedélyezett művelhető földterülete összességében jelentősen csökken, mivel a jelenlegi szabályozás 2500 hektár (50 ezer aranykorona) föld használatát engedélyezi a számukra.

Némi könnyítést jelenthet azonban a mezőgazdasági cégeknek, hogy akkor is megmarad földhasználati jogosultságuk, ha tagjaik nem kizárólag magánszemélyek. (Az eddigi elképzelések szerint kizárták volna a földpiacról azokat a vállalatokat, amelyeknek jogi személy tulajdonosai is vannak). Nem lehet viszont egy cégből többet csinálni annak érdekében, hogy a használható földeket az 1200 hektáros korlátozás érdekében "szét lehessen íratni". A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a különválással vagy kiválással létrejött társaságok esetében a megengedett birtokméretbe a létrejövéstől számított öt évig a jogelőd összes földterületét is be kell számítani.

Az új szabályozás birtokviszonyokra gyakorolt hatásáról holnap olvashat részletes elemzést az agrarszektor.hu-n.

A törvény új elemként kizárja a tulajdonszerzésből azokat, akikkel szemben öt éven belül megállapították, hogy a vásárlási korlátozások megkerülésére irányuló megállapodásokat (zsebszerződéseket) kötöttek. A haszonbérleti szerződések kapcsán pedig rögzíti, hogy az új előírásokat a korábban megkötött, legfeljebb húsz éves időtartamú megállapodásokra is alkalmazni kell, ha azokat a törvény hatályba lépése után a bérleti idő meghosszabbítása vagy a haszonbér csökkentése miatt akarják módosítani.

További változtatásként a törvény az elővásárlási és az előhaszonbérleti sorrendben kedvezményeket biztosít majd az ökológiai gazdálkodást folytató földműveseknek és mezőgazdasági termelőszervezeteknek. Ugyanakkor uniós jogi aggályok miatt kimaradnak a jogszabályból az úgynevezett helyes gazdálkodási gyakorlatra vonatkozó előírások. Részletes rendelkezések épülnek be viszont a tulajdonjogot érintő elbirtoklás és végintézkedések, illetve a végrehajtási és felszámolási földárverések szabályozására.

A záró rendelkezések szerint a törvény paragrafusai négy lépcsőben lépnek életbe. Az általános hatályba lépési időpont 2013. december 15-e lesz, de ez alól számos passzus kivételt képez majd. A legutolsó életbe lépési dátumként 2014. május 1. szerepel, amikor az uniós állampolgárok magyarországi földvásárlását tiltó moratórium lejár. Egyes földvásárlási és földhaszonbérleti rendelkezések azonban már 2014. január elsejétől érvényesek lesznek, míg más előírásokat 2014. március 1-től kell majd alkalmazni.