A természetvédelmi őrök feladata rendkívül sokrétű, nem csupán a védett területek, az ott található növény, állat- és gombafajok megőrzésében van kulcsszerepük, ők biztosítják például az országban nyilvántartott 65 ezer régészeti lelőhely megóvását is. Egy fő természetvédelmi őr 8 ezer hektáron lát el konkrét szakmai feladatokat.

Emellett részt vesznek zoológiai és botanikai adatgyűjtésben, a védett területek állapotváltozásának felmérésében, segítik az igazgatóságok területkezelési, vagyonkezelési tevékenységét, de bekapcsolódnak a nemzeti parkokban folyó környezeti nevelési munkába is. Évente több ezer bejelentést kapnak bajba került, sérült állatokról - legtöbbször madarakról -, amelyek mentésében aktívan részt vesznek. A természetvédelmi őrök tartják a kapcsolatot a helyi lakossággal és a gazdálkodókkal, ennek a párbeszédnek köszönhető, hogy az esetek többségében sikerül megelőzni a konfliktusokat és a szankciókat.

Az elmúlt években újabb kihívásokkal kellett szembenéznie a természetvédelmi őrzésnek, ilyen például az illegális hulladéklerakás vagy gyújtogatás a védett területeken, védett állatok mérgezése vagy növények engedély nélküli gyűjtése. Egyre gyakrabban kell fellépniük az illegális terepmotorozással és quadozással szemben is.

Magyarország első természetvédelmi őre, Gulyás József 1922-ben kezdte meg munkáját a Kis-Balatonon, az ő nevéhez fűződik a magyar természetvédelem címermadara, a nagy kócsag megmentése. Az első természetvédelmi őrszolgálat 1972-ben jött létre hazánkban, a Hortobágyi Nemzeti Park alapításával.