Magyarországot gyakran említik geotermikus nagyhatalomként, azonban ez az állítás nem teljesen helytálló. Bár az igaz, hogy az adottságaink jók lennének a vékonyabb földkéreg miatt, de egyelőre ezeknek a kihasználása - a fürdővizeinken kívül - igen alacsony. Izland, ami vulkanikus sziget, hatalmas geotermikus mezőkkel rendelkezik és egyedülálló abban, hogy 100%-ban megújuló energiaforrásokból állítja elő a villamos energiáját, amelynek 13%-át geotermikus energia szolgáltatja. De meglepő példaként említhetjük Kenyát, amely a 9. legnagyobb geotermikus energia előállító és felhasználó a világon. Az afrikai ország eddig is nagy összegeket fektetett az alternatív energiatermelő rendszerek kiépítésébe, így érték el, hogy a térségben felhasznált energia jelenleg 70 %-a származik megújuló energiából és a terveik szerint ez a szám az elkövetkezendő években növekedni fog.
Magyarországon az elmúlt 10 évben tizenkétszeresére nőtt az így előállított energia, de a megújuló energiaforrások így is csak az 1%-át adják az ország teljes energiatermelésének, ha a biomasszát nem számítjuk ide. Épp ezért túlzóak azok az állítások, amelyek hazánkat geotermikus nagyhatalomként emlegetik.
A geotermikus fűtésnek számos előnye van. A legfontosabb pozitív tényezők közé tartozik a rendszer kiemelkedő hatékonysága, az üzemeltetés alacsony költsége, valamint a változatos felhasználási lehetőségek. Ezeken felül pedig ennek a környezetbarát technológiának köszönhetően elhagyható a gázzal, fával vagy szénnel való fűtés, amelyeknek égetése rendkívül káros Földünkre nézve, mint szinte minden égéssel járó folyamat a ruhaégetéstől a dohányzásig. A rendszer biztonsága is kiemelkedő, mivel nem kell tartanunk gázszivárgástól és szén-monoxid-mérgezéstől sem.
A geotermikus energia használata is egy újabb példa arra, hogy már nem csak a hagyományos fűtési, hűtési technológiák állnak a rendelkezésünkre, hanem sokkal környezetkímélőbb megoldások is. Ez a fejlődés az élet számos területén megfigyelhető. Ma már nem csak a nap-, szél- és vízenergia hármasával kell számolni, ha valaki egy teljesen önfenntartó házat akar építeni, hanem egyéb, kevésbé ismert alternatívákat is érdemes figyelembe venni. A tájékozódás, mindenképp hasznos, főleg ha már elhatároztuk, hogy valamiképpen csökkenteni akarjuk a saját magunkat és a környezetünket érő ártalmakat. Az evidens témákon túl (közlekedés, hétköznapi ártalmak, káros szokások, dohányzás, táplálkozás) érdemes tehát minél több területen tájékozódni az ártalomcsökkentés lehetőségeiről.
A dohányzás kapcsán például sokan tévesen hiszik azt, hogy elsősorban a nikotin a felelős a dohányzáshoz köthető megbetegedésekért, miközben a tudomány mai állása szerint elsősorban az égés, és az égés során a füstben keletkező káros anyagok ezeknek a betegségeknek az elsődleges forrásai. A cigaretta égése során keletkező füstben több ezer káros vegyület van, és az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) ezek közül 93-ról megállapította, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. A cigarettafüst egyébként nem csak a dohányosokra - a Földön jelenleg több mint 1 milliárdan, hazánkban pedig több mint 2 millióan dohányoznak -, hanem közvetlen környezetükre is káros, tehát szinte mindenki ki van téve a cigarettafüst okozta ártalmaknak. Épp ezért a legjobb, ha eleve el sem kezdjük a dohányzást, így tudjuk a legjobban megvédi saját magunk és szeretteink egészségét. Ha már dohányzunk, akkor törekedni kell arra, hogy mihamarabb abbahagyjuk ezt a káros szokást, hiszen a leszokással egyértelműen csökken a megbetegedések kockázata. Ugyanakkor vannak olyan felnőtt dohányosok, akik valamilyen okból mégsem szoknak le.
A tudomány fejlődésének köszönhetően napjainkban már nem csak a fűtési-, vagy a közlekedési eszközök választásánál lehet olyan technológiai megoldásokat találni, amelyek füst nélkül működnek, hanem a dohányzás területén is léteznek füstmentes technológiák. Ezekben közös, hogy égés és füst nélkül működnek, de itt is - mint ahogy a geotermikus rendszerek esetén is - az adott technológián belül eltérő működési elvek vannak, emiatt fontos a megbízható forrásból történő tájékozódás. Ide soroljuk a nikotintartalmú folyadék elektronikus hevítésén alapuló e-cigit, a dohányhevítéses technológiát, vagy a nikotinsóval működő technológiát.
A tévhitekkel ellentétben ezek nem leszoktató eszközök, hanem füstmentes alternatívát kínáló technológiák azoknak a felnőtt dohányzóknak, akik valamiért nem szoknak le a nikotintartalmú termékek fogyasztásáról.
Ezek a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, tartalmaznak például nikotint, ami erősen addiktív hatású és többek között megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is. Mindemellett azonban a füstmentes technológiák használói a cigarettához képest kevesebb káros anyagnak lehetnek kitéve.
A kutatások szerint a Földünk szempontjából az lenne a legjobb, ha kicsit hagynánk a bolygónkat fellélegezni. A vírusos időszakban bebizonyosodott, hogy milyen jót tesz a környezetnek, ha két hónapon keresztül nem égetnek szenet áramtermelésre, vagy kevesebbet autóznak az emberek Szerencsére ma már számos egyéb megoldás létezik, és szélsőséges helyzetek nélkül is lehet alternatívát keresni áramtermelésre, fűtésre-hűtésre, de szinte bármire az életben, köztük a dohányzásra is. De a dohányzás okozta ártalmakat továbbra is úgy tudjuk a legjobban csökkenteni, ha tartózkodunk a dohány- és nikotin tartalmú termékek fogyasztásától, vagyis ha egyáltalán nem dohányzunk.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft
(x)
