Ez a talajmunka aranyat érhet: így turbózzák fel a termőföldet a profi gazdák

Ez a talajmunka aranyat érhet: így turbózzák fel a termőföldet a profi gazdák

agrarszektor.hu
A jelenlegi aszályos időszakban, különös tekintettel a dél-alföldi régiókra, most mindenki figyelme a vízre összpontosul, ami természetes is, hiszen víz nélkül a magyar talajokban lévő tápanyagok sem tudnak eljutni a növények gyökereihez, s ezáltal a talaj sem tudja kellően táplálni azokat. Nagyon fontos tehát, hogy minél jobban megmaradjon a talaj nedvességtartalma az esetenként csekély csapadék megőrzésével, illetve, ha lehet - és ez egyre inkább szükséges lenne - a víz visszatartásával és az öntözéssel.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Mit tehet a gazda a talaj nedvességtartalmának megőrzéséért? Egyik megoldás a talaj vízmegtartóképességének javítása, ami egy hosszú folyamat, de mindenképp törekedni kell rá. A vízmegtartóképesség növelése egyrészt a szerkezetes, szervesanyagban - és lebontó élőlényekben - gazdag talaj (mint egy kis szivacs), s a talaj fedése által lehetséges - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Az ilyen talaj öntözés esetén is jobban megtartja a kiadott vizet, azaz növeli az öntözés hatékonyságát is.

Így az aratás idején a szármaradványok kezelése lehet a megoldás a talajnedvesség megőrzése és a talaj vízmegtartóképességének javítása érdekében. Éppen ezért a mulcshagyásra is érdemes lehet egyre nagyobb figyelmet szentelni. A mulcs nagy előnye, hogy nem hagyja az intenzív csapadékhullás hatására eliszapolódni talajokat, és nem roncsolódik azok szerkezetessége. Emellett árnyékoló, takaró hatásával is mérsékli az elpárolgás mértékét, különösen a szeles időjárás esetén.

A mulcsnak nem feltétlenül a belőle kioldódó tápanyagok szolgáltatásában van szerepe, közvetett hatása van a talajéletre is: ezáltal ugyanis mérséklődik a talaj szezonális és napi hőingadozása, nem sérül a szerkezetesség, javul a szervesanyagkészlet, nem beszélve a vízgazdálkodásról. Azonban az sem elhanyagolható, hogy a szármaradványok talajon hagyása, sekély bedolgozása által jelentős mennyiségű, a növények számára felvehető makro-, mezo- és mikroelem kerül a talajba.

Statisztikai adatok szerint a szalmának 2/3-át takarítják be valamilyen formában. Becslések szerint a begyűjtött szalmának mintegy a fele (50-55%-a) alomként vagy takarmányként kerül felhasználásra, egyharmada (25-30%-a) ipari célokat szolgál, a fennmaradó rész (15-25%) energetikai folyamatokban kerül hasznosításra. A táblán maradó búzaszalma fennmaradó részét az esetek többségében beszántják, kis részét a tarlón elégetik. Látható, tehát hogy az emberek a talajról a főtermésen kívül a melléktermék jelentős részét is elviszik, ugyanakkor ebből vissza is kellene pótolni a talajba.

A növényi biomassza talajba visszakerülő részének feltáródása, humifikálódása a növény számára biztosít folyamatos, kiegyenlített tápelem és tápanyag ellátást. Amennyiben ezek az anyagok a növény szármaradványaiból mobilizálódnak, a talaj tápanyagtartalma nő. Ezek alapján egyértelmű, hogy jelentős gazdasági érdek - a víztartás fokozásával még jelentősebb a haszon - is fűződhet a szárbontás által a melléktermékek talajba juttatásához, hiszen műtrágyázási költségek is csökkenthetőek ezáltal.

A szárbontás elősegítése érdekében a melléktermékek talajba juttatását követően - megfelelő hőmérsékleti viszonyok mellett mikrobiális tarlóbontó készítmények is használhatóak. Ugyanakkor az esetlegesen fellépő ideiglenes N hiányt és az azzal együtt járó pentozánhatást kivédésére 100 kg szárazanyaghoz 0,8 kg N hatóanyagot - mely lehet szerves eredetű forrás pl. hígtrágya, szennyvíziszap, istállótrágya is - lehet adni. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a szárbontás hatékonyságának fontos eszköze a megfelelő kijuttatás és agrotechnika.

A szármaradványok talajba visszajuttatása tehát nem egy évre, hanem az elkövetkezendő évtizedekre javíthatja talajaink kondícióját, biztosítja a megfelelőbb tápanyag- és vízgazdálkodást. A VPAKG2021 pályázatban is vállalható volt, hogy az ember 3 évből legalább egyszer a területén hagyja a szármaradványokat a fenti célok segítése érdekében.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Budapest Economic Forum 2024
Egész napos makrogazdasági konferencia
Fókuszban a KKV versenyképesség - Pécs
Ingyenes gazdasági fórum
EZT OLVASTAD MÁR?