2019. január 17. csütörtök Antal, Antónia

Hírek - Föld

Csak jogtechnikai kérdés, hogy kié a föld…

2019-ben lejárnak azok a földhaszonbérleti szerződések, amelyeket a 2014-ben hatályba lépő földtörvény előtt sebtiben kötöttek. Mivel a magyar szabályozás egyetlen földhasználó számára sem engedélyez 1200, illetve kivételes esetben 1800 hektárnál több területet, kérdés, mit lépnek most azok a cégek, ahol több ezer hektárt művelnek. Megkérdeztük, de nincs nagy pánik az agráriumban. A történelem kreatív, problémamegoldó nemzetté tett minket.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

2014-ben lépett életbe a földforgalmi törvény, mely rögzítette, hogy a tulajdonba vehető maximális földterület nagysága 300 hektár Magyarországon, és alapvetően csak természetes személyek élhetnek a földvásárlás jogával, míg a művelésben álló maximális birtokméret 1200 hektár lehet, illetve az állattenyésztéssel, vetőmag-előállítással, eredetvédett vagy ökotermékek előállításával foglalkozók számára 1800 hektár. A meglévő (a hatályba lépés előtt frissen megújított) földbérleti szerződéseket nem érintette a szabályozás, mégis a törvénymódosítást követően 4 év alatt megfeleződött az 1200 hektár feletti területen gazdálkodó cégek száma az országban, miközben az ez alatti méretűek száma megduplázódott. Ennek oka pénzügyi természetű volt: ugyanis a földtörvénnyel egy időben a támogatási rendszert is átszabta Magyarország: az egész EU-ban egyedülálló módon a kormányzat úgy döntött, hogy 1200 hektár felett a teljes uniós alaptámogatást elvonja az üzemektől.

Hektáronként 45 ezer forintról volt szó, amiről senki nem szívesen mondott volna le.

A cégdaraboláson kívül más módja is volt a vállalkozás kezelésében lévő földek megtartásának, illetve gyarapításának. A földtörvény ugyanis kimondja, hogy nem minősül a földhasználat átengedésének – így hatósági jóváhagyást sem igényel –, ha egy magánszemély, aki az adott vállalkozásban 25 százalékos tulajdonrésszel bír, a cége használatába adja a területeit. Ugyanígy nem vizsgálandó az sem, ha ezen személy családtagjai teszik ugyanezt, vagy bárki, aki a cégben már legalább 3 éve alkalmazott. Így a szövetkezés új kapitalista modellje jött létre csekély 4 év alatt: olyan „családi” gazdaságok, melyek 1200 hektáronként holdingokba tömörültek, a „családból” kimaradt „gazdálkodókat” pedig „integrálták”.

Utóbbi egész biztosan nem a klasszikus integrációt jelenti, amikor a cég műtrágyával, vegyszerrel, vetőmaggal és szaktanáccsal látja el a partnerét, aki saját eszközeivel megműveli a földet, majd annak gyümölcseivel fizet az inputanyagokért. Ez a fajta „integráció” nem a partnerek, hanem a földek bevonását jelenti inkább. A cégek most bérmunkában művelnek olyan területeket – jellemzően aprócska birtokokat –, amelyekért korábban haszonbérleti díjat fizettek, ezzel egy időben a területalapú támogatást átengedték a terület tulajdonosának.

Nem félünk a 2014-ben megkötött, ötéves haszonbérleti szerződések lejártától. Több ezer hektáron gazdálkodunk, de a területet jogilag öt részre bontottuk. A 2015-2016. évi földárveréseken minden családtag vásárolt jó pár hektárt a korábban bérelt területekből, ezeket most is a cégünk műveli.

Sikerült az alkalmazottakat is bevonni a földvásárlásba. A külsős gazdák esetében – mintegy száz földtulajdonosról van szó – csak jogtechnikai problémának tartom, hogy hogyan adják át művelésre nekünk a földjüket. Egy biztos: ők maguk nem fognak traktorra ülni” – magyaráz egy „öreg rókának” számító, Fejér megyei cégvezető, hangsúlyozva, hogy

mindez adózási és jogi szempontból abszolút szabályos és általános jelenség.

Egy Békés megyei gazdaság 70 éves vezetője azt panaszolja, hogy az állami földárverések idején nem volt kellő tőke a családjában, nem tudtak beszállni sem ők, sem az alkalmazottaik a licitbe. Rengeteg földet veszítettek, így a nagy múltú tsz 400 hektárra zsugorodott. „Három milliót ér itt egy jó adottságú hektár, az új földtulajdonosok pedig nem restellnek 140 ezer forintos haszonbérleti díjat kérni érte. Nyakunkon a kés, csak idő kérdése, hogy a szomszédunkban megerősödő pénzügyi befektetők mikor szerzik meg a földjeinket. Hiába van ugyanis előjogunk a bérlet lejártakor, ha nem lesz pénzünk a szerződés megújítására…” Így zajlik a birtokkoncentráció, és vele együtt masszívan végbemegy a generációváltás is.


„Mi beleférünk az 1200 hektáros hektárba, de ismerem a többiek megoldásait a jogi korlátozásokra” – állítja egy fiatal cégvezető Győr-Moson-Sopron megyében. „Nekem is el kell majd gondolkoznom ezekről a következő támogatási ciklusban. Ha valóban meghúzzák néhány száz hektárnál a támogatási plafont, akkor az maga az őrület lesz.

A cégdarabolás csak papíron hoz kisebb gazdaságokat, tényleges hatása az adminisztrációs terhek extrém növekedése lesz,

nem csak nekünk, de az államkincstárnak is. Komolyan el fogok gondolkozni rajta, hogy megéri-e egyáltalán igénybe venni a támogatást ilyen plusz terhek mellett. Lehet, hogy lemondok róla, és akkor sem a zöldítési kényszer, sem az egyéb környezetvédelmi előírások nem korlátozzák majd a munkámat. Tényleg ezt akarják Brüsszelben?”

Ezt nem akarhatják sem a franciák, sem a németek, sem a csehek, sem az olaszok, vagy a spanyolok. Mindegyik említett országban megerősödtek a nagygazdaságok, így sokat veszítenének egy alacsonyan meghúzott támogatási plafonnal. A közgazdasági célszerűséget adminisztratív módszerekkel csak időlegesen lehet akadályozni. Úgy tűnik,

amíg a várható nyereség nagyobb, mint amennyibe az adminisztráció kerül, a bürokrácia fokozódik.

Ezt a határt átlépve viszont működésképtelenné válik a rendszer. A magyar agráriumban most árgus szemekkel figyelik, hogy az unió „bürokráciacsökkentő” támogatási elképzelései további papírmunkát, vagy a rendszerből való kiszállást hozzák-e. Egy biztos: az uniós támogatásoknak legalább akkora hatásuk van a hazai birtokszerkezetre, mint a nemzeti szinten meghozott törvény szavának.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu