2018. december 15. szombat Valér

Hírek - Föld

Változnak a földforgalmi szabályok - Földindulás előtt?

A Portfolio Agrárszektor konferencia második napja egy több órás földpiaci blokkal kezdődött. A téma igencsak aktuális, hiszen nemrégiben került nyilvánosságra a földforgalmai szabályozást módosító törvényjavaslat, melynek egy-egy kevésbé tisztázott pontja nagy indulatokat és sajtóreakciót váltott ki. A kerekasztal-beszélgetés célja éppen a vitás pontok tisztázása volt.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A beszélgetés résztvevői voltak:

  • Andréka Tamás, főosztályvezető, Agrárminisztérium
  • Győrffy Balázs, elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
  • Jakab István, a MAGOSZ elnöke, képviselő és a parlament alelnöke
  • Orosz Sándor, tanácsos, MOSZ
  • Sáhó Ákos, ügyvezető, Agrotax Kft.
A beszélgetés résztvevői jobbról balra

Elsőként Andréka Tamás az ingatlan-nyilvántartás felülvizsgálata során szerzett tapasztalatokat összegezve elmondta, hogy még mindig vannak be nem fejezett részarány-kiadási ügyek, nagyszámú a felderíthetetlen kilétű tulajdonos, az osztatlan közös területek több millió hektárt érintenek, de kimérésük a hosszadalmas procedúra miatt megakadt, valamint vannak olyan védett területek is, amelyek még nincsenek az állam tulajdonában. A rendezetlen birtokviszonyokat súlyosbítja a tulajdonosok számának folyamatos növekedése az öröklések nyomán, a birtokok tisztázatlan tulajdoni háttere és elaprózódása pedig ellehetetleníti a föld racionális hasznosítását, a termelő beruházások létesítését.

A benyújtott törvényjavaslat részben orvosolja ezeket a problémákat, hiszen hozzájárulna ahhoz, hogy életképes birtokméretek alakuljanak ki valóban a termelést végzők kezében, illetve azok, akik korábban úgy kerültek elővásárlói vagy előhaszonbérlői pozícióba, hogy ennek feltételeit nem teljesítik, elveszítik jogukat a föld felett – magyarázott Győrffy Balázs. Utalt arra, hogy korábban biogazdálkodásra való áttérés vállalásával vagy állatállomány igazolásával lehetett földhöz jutni, miközben az igénylőnek nem állt szándékában ilyen tevékenységet folytatni.

A földet el kell venni azoktól, akik elővásárlási jogukkal éltek, de annak feltételeit nem tartották be. Lehetővé kell tenni, hogy aki emiatt hátrányba került, az az eredeti áron megvásárolhassa az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos földjét. Ha ezzel a lehetőséggel nem él, akkor a Nemzeti Földalapra szállhat a birtok”

– emelte ki a szakember. A föld árát és a helyi földbizottság (pontosabban: települési agrárgazdasági bizottság, TAB) hatáskörét illetően parázs vita alakult ki a résztvevők között. Orosz Sándor szerint a törvényjavaslat kvázi egy országosan alkalmazandó hatósági árat szabna meg a mezőgazdasági ingatlanok forgalmában, ami szembe megy a piaci folyamatokkal. Véleménye szerint a hozamérték-számítás ezen a téren elavult módszernek számít, a helyi keresleti-kínálati viszonyok ezt nagyban módosítani tudják. Sáhó Ákos, aki az Agrotax képviseletében a távérzékelés segítségével elvégzett föld-értékbecsléssel foglalkozik, reményét fejezte ki, hogy a szabályozás nem köti gúzsba a piacot. Győrffy Balázs úgy vélte, a szabályozás lényege éppen az, hogy

a gazdáknak ne kelljen ingatlan-befektetőkkel versenyezniük például egy turisztikailag vonzó régióban, hanem a föld értékét mindenkor a hasznosítás iránya és az így elérhető jövedelem határozza meg.

Andréka Tamás egyenesen úgy vélte, hogy ha a föld árának nem szabunk egy objektív felső határt, ami a hozamon nyugszik, és csak az összehasonlító forgalmi adatok érvényesülnek, akkor hasonló árbuborékok alakulhatnak ki, mint a lakáspiacon.

Vajon mit várhatunk a módosítástól?

A másik kényes kérdés az Agrárkamara hatáskörének kiterjesztése a földügyletekben. Orosz Sándor szerint ha eddig azért érveltünk a helyi földbizottságok mellett, mert azok látják át legjobban az adott település birtokviszonyait, akkor inkább ezeket kellene megerősíteni, nem az Agrárkamara megyei szerveit felruházni azzal a joggal, hogy döntsenek egy földszerzési ügyben. Győrffy utalt arra, hogy ebben az esetben 2800 helyen kellene a kamara infrastruktúrájához hasonló rendszert kiépíteni, azonkívül objektívebb döntések születhetnek a helyi villongásoktól távolabb. Továbbá az eddigi gyakorlat számai sem támasztják alá azt, hogy véleménykülönbség lenne a települési bizottság és a kamara területi szervei között. Mikó András ügyvéd az eddigi földperek tapasztalatait összegezve ezt meg tudta erősíteni: tavaly óta mintegy 65-70 ezer földügylet zajlott az országban, ebből ezer esetben nem támogatta a kamara a helyi bizottság álláspontját, amiből 200 peres ügy lett. Ezek 70 százalékában a bíróság elutasította a panaszos keresetét. A vitás helyzetek száma tehát elenyésző.

A mostani törvényjavaslat szerint sem a települési agrárbizottságnak, sem a helyi képviselő testületnek nem lenne szerepe a földszerzés indokoltságának megítélésében. A kamara területi szerve 30 napon belül hozna döntést egy földügyletben. Szakértői véleményét a kormányhivatal támogathatja vagy elutasíthatja, és ez ellen a döntés ellen lehet bírósághoz fordulni. A bíróság azonban kizárólag új eljárás lefolytatására utasíthat, az eredeti döntést nem bírálhatja felül. Az adásvételi szerződésen kívül a csereszerződés is a kamara vizsgálatának tárgya lesz. A kamarai álláspont kialakításakor új szempont lesz az életképes üzemek kialakítása, amellett, hogy a tulajdonszerzéssel a birtokösszevonást és a fiatalok indulását is támogatni kell.

Orosz Sándor kétségeit fejezte ki, hogy a kamara esetlegesen rossz döntéseit így hogyan lehet felülvizsgálni, hiszen nincsenek megfelelő garanciák a törvényjavaslatban a jogorvoslatra. Jakab István szerint a területi szervek kellően transzparensen működtek eddig is, és ez ezután is így lesz. A törvényjavaslat lényege a gazdák megerősítése a kamarán keresztül.

A beszélgetésen még kitértek arra, hogy a felesbérlet és a részesművelési konstrukció – mint spekulációra alkalmas művelési formák – ki fognak kerülni a lehetséges szerződéstípusok közül. Orosz Sándor ezzel kapcsolatban arra intett, hogy a haszonélvezeti szerződések ügyében már egyszer elmarasztalt bennünket az unió, ezt most próbáljuk meg elkerülni. Kérdés az is, hogy milyen brüsszeli döntés várható majd a földforgalmi törvény most folyó felülvizsgálatának végén?

Ha meg tudjuk védeni azt az álláspontunkat, hogy jogi személy nem szerezhet földet, akkor hogyan kívánjuk majd elérni azt, hogy a családi gazdaság – melyet a jövőben jogi személyként akarunk kezelni – megtarthassa a földjeit?

- vetődött fel a kérdezőben. Mint látjuk, sok még a nyitott kérdés, az ördög pedig a részletekben rejlik.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu