Hemzsegnek a pockok ebben a magyar térségben: mindent elpusztítanak
A rágcsálók ellen nem méreggel, hanem azok természetes ellenségeivel, a ragadozó madarakkal próbálnak védekezni a szakemberek.
A borz egy egész Európázsiában elterjedt, közmondásosan torkos mindenevő, amelyet a mezőgazdaságban kártevőként tartanak számon. Magyarországon nem védett állat.
A borz (Meles meles) a ragadozók rendjén belül a menyétfélék családjába tartozó faj. Ez a faj a borzformák alcsaládjának névadó tagja és egyben az alcsalád legismertebb faja is. Hogy alcsaládbeli rokonaitól elkülöníthető legyen gyakran használják rá az európai borz vagy az eurázsiai borz elnevezést is. Magyarországo nem védett állat, de március 1-je és június 30-a között törvényi védettsége miatt nem vadászható, kivéve apróvadas területen külön hatósági engedély birtokában.
A borz életmódja
A borz a nappalt az üregében tölti, és csak alkonyat után aktivizálja magát. Az üreg a sűrű aljnövényzetű erdőkben található, a borz azonban inkább a nyíltabb területeken keresi táplálékát. Esetenként felkeresi a kultúrterületeket is, amely tulajdonsága miatt kártevőnek tartják. Jellegzetes mozgásáról, hangos csörtetéséről messziről felismerhető, bár óvatossága miatt ritkán látható. Egyes területen - mint Szibériában és Észak-Európában - téli álmot alszik.
A borzról sokáig azt hitték, magányos életmódot folytató állat, csak a legutóbbi vizsgálatok tárták fel szociális hajlamait. Kiterjedt, sokszor negyed hektáros közös üregrendszerben él egy-egy, legfeljebb 12 egyedből álló klán. Az 1,5 méter átmérőjű alvókamrák a bejáratoktól 10 méterre, a föld alatt 2-3 méterre találhatók. Vannak más rendeltetésű területek is, így például napozók és játszóhelyek.
A borz elterjedése
A borz óriási területen él Eurázsiában: az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig szinte mindenütt megtalálható, beleértve a Brit-szigeteket és Japánt is, míg délen Vietnám jelenti az elterjedésének határát. A faj jóformán egész Európában megtalálható, kivéve a kontinenstől távolabb eső szigeteket, mint Korzika, Szardínia, Szicília és Ciprus, ahonnan hiányzik. A borz az erdős területeket kedveli, hegyvidéken 2000 méteres magasságig fordul elő, de olykor városi parkokban is felbukkan.
A borz táplálkozása
A borz mindenevő, gerincteleneket, kisebb gerinces állatokat (madarak, rágcsálók, hüllők), magokat, erdei gyümölcsöket, gyökereket és gombát fogyaszt, híresen torkos állat.
A borz fajtái
A borznak négy fajtáját tartják számon: az Európában elterjedt európai borzot, a Spanyolországban és Portugáliában élő spanyol borzot, a kalmük sztyeppék és a Volga delta környékén megtalálható kalmük borzot és a Norvégia déli részén élő norvég borzot.
A borz szaporodása
A borzok a késő téltől a nyárig tartó időszakon belül párzanak, de az embrió fejlődése szünetelhet, beágyazódása késhet akár 10 hónapig is. A párzás után 11-12 hónappal 2-6 kölyköt ellenek. Rendszerint februártól márciusig ellenek, majd a kis borzokat őszig nevelik. A borzok 1 éves korukra válnak ivarérett, és maximum 16 évig élnek.
A rágcsálók ellen nem méreggel, hanem azok természetes ellenségeivel, a ragadozó madarakkal próbálnak védekezni a szakemberek.
A szelektív ölőcsapdákon bárki gond nélkül átsétálhat, de ha a kutya meghúzza a csalit, akkor nagy a baj.
A rókák segíthetnek.
A lakosság is tehet a vadbetörések megelőzéséért.
Főként a borzokat teszik felelőssé a tuberkulózis terjedéséért.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.