Bőven van még tartalék a magyar agráriumban, a számok viszont nem ezt tükrözik
Gyakran szokták mondani a szakértők, hogy Magyarországot az adottságai alapján agrárországnak tekinthetjük, melynek egyik oka az, hogy területének több mint fele mezőgazdasági terület. Az is sokszor elhangzik, hogy például a kukoricából, legalábbis a jobb években, akár kétszer annyit állítunk elő, mint amennyi a belső szükséglet, így bőven jut exportra is. A számok azonban azt is mutatják, hogy a magyar GDP lényeges szelete a szolgáltató szektorból és az iparból származik. De akkor most agrárország vagyunk vagy sem? Erre a kérdésre keressük a választ az Alapvetés podcast műsorában Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével.
Nézz velünk az agrártrendek mélyére! Alapvetés podcast minden csütörtökön az Agrárszektor YouTube-csatornáján!
A klímaváltozás a fűszernövény-termesztést sem kíméli: míg itthon a paprikát sújtja, addig világszerte több fűszer is veszélyben van.
Vannak gyümölcsök, amik még elérhető áron vannak a magyar boltokban, azonban akadnak olyanok is, amikért már jobban a zsebünkbe kell nyúlni.
Milliók választják ilyenkor Európában a kerti sütögetést - az élősertés-árakat is megmozgatja a most induló grillszezon.
A brazil legfelsőbb bíróság a mezőgazdasági lobbik javára döntött az úgynevezett szója moratórium ügyében.
Elképesztő piackiesést okozhat a Magyarországon ismét megjelenő madárinfluenza.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.
