Kihalás szélén a tömjén

A magyarok leginkább a karácsonyi betlehemezős gyerekműsorokban találkozhatnak a tömjénnel. A keresztény hagyomány szerint a kis Jézust három napkeleti bölcs, más néven a háromkirályok látogatták meg, és hoztak aranyat, mirhát és tömjént. Ez az utóbbi bibliai fűszer nem más, mint a balzsamfélék családjába tartozó tömjénfajok kérgéből nyert anyag, amit füstölőnek és illatanyagnak használnak évezredek óta. Manapság évente többezer tonnányi tömjén cserél gazdát a világpiacon, gyakran vallási szertartásokban használják füstölőként, de készülnek bőrre kenhető vagy inhaláló olaj termékek is tömjénből.

Az IUCN idén tavasszal jelentette, hogy a tömjén sodródik a kihalás felé. A jemeni Szokotra-szigeten élő öt tömjénfa faj (Boswellia) sebezhetőből veszélyeztetett besorolásba került át, egy faj sebezhetőből kritikusan veszélyeztetett lett, három másik most először került fel a listára, egyenesen a kritikusan veszélyeztetett fajok közé.

Az utóbbi évek aszályai erősen megviselték a fákat. A klímaváltozással erősebb ciklonok is elérték a jemeni Szokotra-szigetet. A viharok villámárvizekkel és földcsuszamlásokkal is jártak, például 2015-ben és 2018-ban, amik sok fát fát megrongáltak vagy egyenesen gyökerestől kitéptek a talajból. A fiatal fákra a kecskék legeltetése is veszélyt jelent. Az IUCN azt írja, hogy bár a szokotrai pásztorok több ezer éve legeltetnek kecskéket a szigeten, a hagyományos váltó legeltetés visszaszorulása és az állományok növekedése az elmúlt évszázadban megnövelte az állatartás környezetre rótt terhét.

A helyiek most mindent megtesznek a tömjénfajok megvédése érdekében. Mohammed Amer az IUCN vörös lista-felmérének egyik helyi szakértője úgy nyilatkozott, hogy lokális megoldásokra van szükség a fák megvédése érdekében.

A tömjénfák nagyon fontosak a kultúránkban. Szokotra ad otthon négyzetkilométerenként a legtöbb tömjénfajnak a világon. Az időjárási kilengések ellen helyi megoldások kellenek, és kerítéseket is kell építeni, amivel a helyiek megvédhetik a fiatal fákat a kecskéktől. A tömjénméz termelése pedig kiegészítő bevétel lehet a helyieknek.

A vaníliára is lesújtott a klímaváltozás

A világ fűszerei közül a vanília az egyik legnépszerűbb, ezért is volt nagy hatása annak, hogy 2017-ben egy trópusi vihar elpusztította Madagaszkár vaníliatermésének egyharmadát, ezzel egycsapásra globális hiányt okozva.

A vanlia lassan fejlődik és kényes, az indái akár négy évig növekedhetnek, mire termőre fordulnak, a virágait pedig aprólékosan, kézzel kell beporozni. Ezután kilenc hónap kell, hogy a vaníliarudak beérjenek. Ezért sem meglepő, hogy a madagaszkári vaníliatermelő gazdák foylamatosan küzdenek a globális felmelegedéssel. Egy idén márciusban publikált felmérés, amelyben közel 500 kisgazdálkodót kérdeztek meg Madagaszkár északi Sava régiójában, arra próbált rávilágítani, mennyire képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez a helyi termelők.

Ez a régió Madagaszkár vaníliavidéke, a világ vaníliaterményének kétharmada itt terem meg.

A felmérés eredményei megdöbbentőek voltak - írja egy, a tanulmányt bemutató cikk a Duke Egyetem honlapján. A kutatás megállapította, hogy a kiszámíthatatlan időjárás felborítja a megszokott szezonális időjárási mintákat, és szárazsághoz vezet. A gazdák különösen nehezen tudnak ehhez alkalmazkodni. A térségben szinte minden termelő hőmérséklet- és csapadékváltozásokkal küzd a földjén, ezek pedig jóval nehezebbé teszik a gazdálkodást, mint korábban. Sokan már a családjuk megélhetéséhez szükséges betevő megkeresését is egyre nehezebbnek találják.

A megkérdezettek mintegy háromnegyede arról számolt be, hogy vízforrásaik kiszáradnak, vagy arról, hogy az időjárási szélsőségek miatt kevesebb időt tudnak a földjeiken dolgozni. Az időjárás változása más problémákat is okozott. Például több a kártevő, mint példáaul a rágcsálók és szúnyogok. Ezzel összefüggésben megnövekedett a hasmenéses és maláriás megbetegedések száma is.

Mindezek ellenére csak minden ötödik gazdálkodó próbál valamilyen módon alkalmazkodni. Bár a férfiak nagyobb arányban próbálnak innoválni, mint a nők, a fő faktor leginkább a szegénység. Az ország lakosságának négyötöde a szegénységi küszöb alatt él, és a helyieknek nincs lehetősége munka- és költségigényes új módszereket kipróbálni a termelésben.

A tanulmány szerzői szerint kormányzati programokra lenne szükség, de maguk a gazdák is tudnának javítani a helyzeten, ha több lábon próbálnak állni. A vanília mellett gyümölcsösöket lehetne telepíteni, és az elárasztott rizsföldeken nevelhetnének halakat is.

A tanulmány vezető társszerzője, Randall Kramer úgy nyilatkozott, ezek a problémák nem egyediek, a klímaváltozás és a szegénység kettős terhe világszerte gondot jelent.

Ez egy súlyos probléma, amivel a gazdák világszerte szembenéznek, különösen a trópusi régiókban

- mondta a kutató. A kisgazdák, akik a világ élelmezésének mintegy egyharmadát adják, különösen sérlükények a környezeti és gazdasági veszélyekkel szemben.

Átvészeli a magyar paprika a klímaváltozást?

Az utóbbi években csökkent a fűszerpaprika termőterülete Magyarországon, és ez a klímaváltozásnak köszönhető. Idehaza Kalocsa és Szeged a két hagyományos paprika-szuperhatalmi pólus, a fűszerpaprika 58 százalékát Bács-Kiskun, 17 százalékát Csongrád-Csanád megye termeli, Jász-Nagykun-Szolnok 13 százalékkal a harmadik. Bár a XX. században még volt olyan időszak, amikor 100 ezer tonna paprika termett a szegedi és kalocsai vidékeken, az ezredforduló körül 20-25 ezer tonna volt a termelés. 2020 és 2021 között is megtermelt az ország 15 ezer tonna paprikát, mára azonban évi 5-8 ezer tonnára csökkent a fűszerpaprika mennyisége.

Tavalyi KSH adatok szerint a paprika ára emelkedik, de szűkül a hazai termelés. 2024. szeptemberben 9120 forint volt a minőségi paprika kilogrammonkénti ára. Azonban az import paprika korlátotot szab a hazai termelők áremelésének, pedig a termelés drágul. Míg hektáronként 20-30 tonna termésre lenne szükség, hogy a termelés gazdaságos legyen, a terméshozam manapság inkább 8-9 tonna, ami a legtöbb nem intenzív termelőnek nem gazdaságos.

Másfelől a magyarok fogyasztási szokásai is változnak, mert bár 10-15 éve még 0,4 kilogram fűszerpaprikát fogyasztott az átlag magyar egy évben, ez évről évre egyre kevesebb. Azonban még a csökkenő kereslet ellenére sem képes az ország ellátni a hazai piacot elég fűszerpaprikával. A legtöbb import paprika, 1650 tonna, Spanyolországból jön, ezt követi Kína 830 tonnával és Szlovénia 330 tonnával.