Extra Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!
Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
Magyarországon ma alig ezer hektáron termelnek paprikát, és ugyan a fő termőterület még mindig Kalocsa és Szeged környéke, vagyis Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye, már északabbra is találni területeket. Ez a klímaváltozással van összefüggésben, és jó hír annak, aki a Kisalföldön szeretne paprikát termelni, de rossz hír mindenki másnak: a felmelegedés ugyanis jóval egyenetlenebb csapadékeloszlást, szárazabb időjárást is hozott, így amíg korábban öntözés nélkül is lehetett nevelni a paprikát, ma már az, aki stabil termést szeretne, ezt nem kockáztathatja meg - mondta a HVG-nek Szokol Lajos, a Rubin Paprika vezetője. Ahogy esik vissza a kivitel, úgy növekszik az import, olyannyira, hogy a magyar élelmiszerekbe és a magyar boltokba kerülő paprika is már többnyire külföldről származik.
Ezeknek az előállítási költsége ma már nagyjából fele a magyarénak. Ehhez az öntözésen túl több dolog is hozzájárul. Ilyen a munkaerőköltség növekedése, illetve egy technológiai sajátosság: amíg a délibb, melegebb éghajlaton kiterítve is üzembiztosan tudják szárítani a paprikát, nálunk ehhez szárítókra van szükség. És igen, ez sokat igényel az egyre dráguló energiából
- magyarázta a szakember.
Ömlik az import fűszerpaprika Magyarországra
Magyarország piaci része így mára egy százalék alá csökkent a világpiacon, miközben Kína 25 év alatt a semmiből a legnagyobb termelővé nőtte ki magát, és mára már feldolgozó-kapacitásokat is kiépített. A paprika ennek ellenére többnyire nem őrölt, inkább csak szárított formában - a dél-amerikai piacon akár egészben - mozog a világban, amire az a magyarázat, hogy az őrlést követően a legjobb aromazáró tárolásban is veszíthet az értékeiből. Az ágazat európai központja (elsősorban már nem is termelőként, inkább importőrként) Spanyolországban van, de Törökország is fontos termelőnek számít. Jobbára ezekről a területekről érkeznek paprikák a szegedi feldolgozókhoz, így a Rubin Paprikához is, de Szokol Lajos kapcsolatban áll dél-afrikai termelőkkel is, akiktől közvetlenül vásárol.
A magyarok többsége ma inkább az árat figyeli, nem annyira azt, hogy valóban nemes szegedi vagy kalocsai paprika kerüljön a kosarába. Márpedig egy minőségi termék ára ma már kilónként a 13 ezer forintot is eléri, és az is meglepődhet, aki fél-egy év után tölti fel a készleteit. A KSH legfrissebb adatai szerint a boltokban kapható fűszerpaprika egy kilóra vetített ára átlagosan 8210 forint volt augusztusban, ami 42 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi átlagát, és több mint 80 százalékkal drágább annál, amit 2019-ben kértek érte.
