Aggasztó jóslat látott napvilágot az időjárásról: ez várhat a gazdákra a jövőben

Aggasztó jóslat látott napvilágot az időjárásról: ez várhat a gazdákra a jövőben

agrarszektor.hu
A klímaváltozás mostanára teljesen megkeverte az időjárást. Ez pedig egyre nagyobb hatással van a nemzetközi gazdaságra és az emberek életére. Bár az aszály már a 2022-es év során is óriási károkat okozott a mezőgazdaságnak, szakértők szerint a száraz időszak még nem ért véget, és fel kell készülni arra, hogy idén is hasonló problémákkal kell majd megküzdenie az ágazat szereplőinek.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Míg Európában 2022 nyara óta nem esett komolyabb eső, addig a szárazságról híres Kaliforniában házak százait mosták el az áradások. Ráadásul a szakértők szerint a szeszélyes éghajlati jelenségek idén még gyakoribbak lesznek. Ezek nemsokára a hétköznapok részeinek fognak számítani, és az emberiségnek a klímavédelmi intézkedéseken túl is el kell majd kezdenie alkalmazkodni hozzájuk - írta meg a Világgazdaság a The Wall Street Journal értesülései alapján. Idén Franciaországban január közepétől február végéig egy csepp eső sem esett, ami a leghosszabb száraz időszak 1959 óta. Írországban az aszály erdő- és bozóttüzeket okozott, míg Olaszországban a Pó, Európa egyik legnagyobb vízhozamú folyója egyes szakaszain apró tócsákká zsugorodott, az általa táplált velencei csatornák pedig szinte teljesen kiszáradtak.

Könnyen látható, hogy Európa egy történelmi aszály közepén van, amely a kontinensen a mezőgazdaságtól kezdve az energiatermelésen át egészen a tengeri szállításig súlyos károkat okozott. A tavaly nyári forróságot és csapadékhiányt egy hosszú, téli szárazság követte, és a meteorológusok szerint még nem biztos, hogy ez tavasszal enyhülni fog. A régióban mért magasabb hőmérsékletek növelik a víz párolgását, kiszárítják a talajt és a víztartó rétegeket, ez pedig jelentősen csökkenti a csapadékmennyiséget Nyugat- és Dél-Európában. Azonban nem egy természetes jelenségről van szó: az aszályt vizsgáló kutatók szerint ez az ember okozta klímaváltozás hatása.

A kontinens és annak lakossága nem ehhez az éghajlathoz van szokva, így nem meglepő, hogy a hirtelen megváltozott időjárásnak katasztrofális hatásai voltak. A tavaly nyári aszály éppen akkor sújtotta Európa energiaellátását, amikor Oroszország az ukrajnai háború miatt leállította a gázszállítmányokat a régióba. A vízerőművek termelése az Európai Unióban 19%-kal csökkent, és két évtizede a legalacsonyabb szintre esett vissza. Franciaország limitálta az atomreaktorai teljesítményét, mert a folyókba vezetett szennyvíz túlságosan felmelegítette azokat, ami veszélyeztette az élővilágot. Eközben az aszály jelentősen csökkentette a kukorica, a napraforgó és más termények hozamát – párhuzamosan az orosz és ukrajnai gabonaellátás megszakadásával.

A mérések szerint az eső és a hó hiánya ezen a télen megakadályozta, hogy Európa víztározói, tavai és folyói feltöltődjenek a nyári hónapokra. A francia hatóságok hétfőn közölték, hogy az ország vízgyűjtőinek 80 százaléka alacsony vagy nagyon alacsony szinten van. Az Alpokban a hótakaró is hiányos, ami azt jelenti, hogy a tavaszi olvadás viszonylag korlátozott mennyiségű vizet juttathat a kontinens folyóiba. Bár a globális felmelegedés miatt sokan a tengerszint-emelkedéstől tartottak a legjobban, az aszályok hasonló méretű és tartós károkat okozhatnak világszerte. Idén az élelmiszer- és vízellátás számos problémát fog okozni Európában, főleg akkor, ha az orosz-ukrán háború nem ér véget az aratás előtt.

A világ másik felén, az Egyesült Államokban is hasonló a helyzet, a kiszámíthatatlan időjárás milliók életét forgatta fel. Kaliforniában három éven keresztül szinte folyamatosak voltak a bozóttüzek, mivel a régiót hosszú, tartós szárazság sújtotta - most az államban hetek óta szakad az eső, ez pedig sok helyen áradásokat okozott, amelyek több száz házat mostak el. A hegyekben az extra csapadék jelentős havazást okozott, helyenként közel négy méter hó esett le, ami megnehezítette a közlekedést, és több települést hetekig elzárt a külvilágtól. A kiszáradt talaj a hirtelen esőzések miatt meggyengült, ez pedig földcsuszamlásokat okozott, és  néhány helyen a városok közepén víznyelők keletkeztek.

A régóta nem látott csapadékmennyiségnek köszönhetően Kaliforniában és az USA nyugati felében enyhülni fog a szárazság. A vízgyűjtő területek azonban a több évig tartó aszály miatt nem biztos, hogy meg tudják tartani a pár hét alatt leesett csapadékot, és az előrejelzések szerint a térségben áprilistól júniusig nagy valószínűséggel további áradásokra és földcsuszamlásokra kell számítani. A szélsőséges időjárás már most több milliárd dollárnyi kárt okozott az Egyesült Államokban, az áradások pedig továbbra is veszélyeztetik az ország legfontosabb ipari, gazdasági és technológiai központjait.

Az éghajlatváltozás legnagyobb vesztesei azonban 2023-ban az ázsiai országok lesznek. Az XDI klímakockázat-elemző összeállította a száz legveszélyeztetettebb város és térség listáját, ahol Kína és India az élen vannak - meglepő módon azok az országok, amelyeknek az ipara a klímaváltozásban és a környezetszennyezésben is kiemelt szerepű. A legfejlettebb és globálisan legjelentősebb ázsiai gazdasági központok, mint Peking, Hongkong, Mumbai, Jakarta, Tajvan vagy Ho Si Minh-város, mind listavezetők, és itt okozhatja a legnagyobb károkat a szélsőséges időjárás. A veszélyeztetett régiókban is hasonlóan túlreprezentáltak ezek a nemzetek, a kétszázból 114 térség Dél- és Délkelet-Ázsiában található. Igaz, az Egyesült Államok is hasonló helyzetben van, Florida, Kalifornia és Texas is a lista élén szerepel, de Belgium, Olaszország és Németország is bekerültek az első százba.

Az éghajlatváltozás egyre több nehézséget okoz a gazdasági és kulturális központokban, az XDI jelentése szerint pedig a befektetőknek is fel kell mérniük, hogy a lassú klímavédelmi lépések mellett megéri-e ezeken a területeken kockázatot vállalniuk. Tavaly a kereskedelem és az ellátási láncok törékenysége néhány tényező megváltozásával a felszínre került - a klímaváltozás ennél sokkal nagyobb hatással lesz a nemzetközi gazdaságra.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. április 24. 05:58