A madárinfluenza minden évben visszatérő probléma hazánkban, aminek biológiai okai egyszerűek: a vírus természetes hordozói a vadmadarak évezredek óta hordozzák magukkal, és vonulásuk során megfertőzhetik a házi szárnyasokat is. Magyarország földrajzi helyzete miatt különösen kitett ennek a betegségnek.

Fizet az állam a gazdáknak, ha abbahagyják a termelést

Újabb intézkedéseket jelentett be Nagy István a madárinfluenza-járványok felszámolása érdekében.

A járvány leginkább a vízi szárnyasokat például a kacsákat érinti leggyakrabban. Ennek oka részben emésztési sajátosságaikban keresendő, ugyanis a kacsa az egyik leginkább képes üríteni a vírust, és ezek a fajok gyakran extenzívebb tartási körülmények között élnek, ami szintén növeli a kockázatot.

Kereskedelmi zárlat, piacvesztés

Az érintettség komoly gazdasági következményekkel is jár, hiszen a japán és más ázsiai piacok például teljes régiókra vonatkozóan tiltják az importot, amint a vírus megjelenik függetlenül attól, hogy a fertőzés milyen mértékű.

– fogalmazott az Agrárszektornak Csorbai Attila.

A szakember elmondta, hogy a betegség megjelenésekor az országot különböző járványügyi zónákra osztják, megfigyelési és védőkörzetekre. A védőkörzetekből tilos a kiszállítás és az uniós szabályozás értelmében ezekből az övezetekből származó termékek gyakran el sem juthatnak a piacra. Ez nemcsak gazdasági csapás, hanem komoly logisztikai kihívás is.

Súlyos kijelentést tett a virológus az itthon terjedő madárinfluenza vírusról

A szakember szerint a madárinfluenza itthon is terjedő altípusa az emberre is veszélyes lehet.

Mit tehetnek a gazdák?

A védekezés eszköztára ismert, még ha nem is mindig elegendő. A telepek közti megfelelő távolság, a szigorú járványvédelmi szabályok betartása, valamint a monitoringrendszerek mind kulcsfontosságúak. Csorbai Attila elmondta, hogy azoknál a régióknál, ahol az állattartó telepek egymástól távol tudnak elhelyezkedni, és megfelelő védelemmel rendelkeznek, ott a járvány szolidabb. Ugyanakkor egyes térségek, például Bács-Kiskun vármegye, olyan telepsűrűséggel bírnak, hogy a vírus szinte megállíthatatlanul terjed, amint megjelenik.

Döntöttek: ez mostantól minden magyarországi állattartó telepen kötelező

Március óta terjed a ragadós száj- és körömfájás a Győr-Moson-Sopron vármegyei szarvasmarha állományok között.

Az Agrárszektor korábbi cikkéből kiderül, hogy éppen a legtelepsűrűbb régióban ütötte fel a fejét a vírus áprilisban Szarvason, ahol 40 ezer darab hízópulykával rendelkező gazdaság érintett. A madárinfluenza gyanúja a megemelkedett elhullás miatt merült fel és a Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát ki is mutatta az elhullott állatokból.

A járvány utáni újrakezdés pedig nemcsak anyagi, hanem lelki kihívás is. Vannak termelők, akik egymás után többször is szenvednek a madárinfluenza okozta nehézségektől, ami után végleg felhagynak a baromfitartással. A Baromfi Termék Tanács elnöke elmondta, hogy Franciaországban egy fokozatos újratelepítési modell működik, ami azon alapul, hogy először csak a kevésbé érzékeny fajokat viszik vissza az adott körzetbe, így csökkentve a járványkockázatot.

A megelőzés másik kulcsa a folyamatos nyomon követés, jelenleg is működnek monitoringprogramok, amelyek a vírus jelenlétét próbálják kimutatni az állományban. A szállítás előtt 72 órával kötelező mintát venni, de lehetne ezt kiterjeszteni az érkezés utáni 72 órára is, így talán hamarabb fény derülne a betegségre és el lehetne kezdeni az intézkedéseket.