Egy négyfős háztartás esetében az élelmiszer-pazarlás éves szinten átlagosan 160 000 forint veszteséget jelent.
Egyes mikroorganizmusokkal csak a bajunk van, másokért azonban rengetegen akár pénzt is hajlandóak adni.
A vegetáció meginduláskor, illetve annak intenzívvé válásakor a legfontosabb feladatunk az őszi vetésűek fejtrágyázása. De milyen kérdéseket is kell feltenni és megválaszolni ilyenkor?
Elissza a vizünket a mesterséges intelligencia? Harminc perc AI-használat több mint fél liter vizet fogyaszt el.
Korábban még egyetlen magyar egyetem sem került be saját szakterületének első száz helyezettje közé.
A halállományok megóvása nemcsak természetvédelmi, hanem komoly gazdasági és társadalmi érdek is.
Visszafejlődő digitalizáció és gyenge hatékonyság jellemzi a magyar kkv-szektort.
Az állatok esténként a belsőbb városrészekbe is bemerészkednek, ami fokozottan balesetveszélyes.
Úgy tűnik, hogy újra növekedési pályára került a pulykaágazat Magyarországon tavaly.
A WWF Magyarország megbízásából készült országos reprezentatív kutatás rávilágít egy súlyos ellentmondásra.
Jelentős mérföldkövet sikerült elérni, a pozitív hatások már most érezhetők.
Egy eddig példátlan részletességű nemzetközi kutatást tettek közzé az erdőirtásokról.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság csaknem egymilliárd forint uniós támogatásból új tájegységi központot hoz létre Dinnyésen.
Északnyugat felől tovább növekszik, vastagszik a fátyolfelhőzet, amely olykor erősebben szűrheti a napsütést, takarhatja is a napot
A közvetlenül elérhető felszíni édesvíz aránya a Földön rendkívül alacsony, mindössze 0,007 százalék.
A városi erdő fejlesztések hozzájárulnak Magyarország klímavédelmi céljainak eléréséhez.
Az aktív, hódok által lakott vizes élőhelyek a tájban tárolt összes szén akár 23 százalékáért is felelősek lehetnek.
Egy friss kutatás egyértelműen bizonyítja, hogy az elfogyasztott zsírok minősége éppolyan fontos, mint a mennyiségük.
Az úgynevezett „erdei lépőkövek” rendszere egyszerre szolgálja a biodiverzitást és a fenntartható erdőkezelést.
Nem minden E-szám ördögtől való, a kulcs az egyensúlyban és megfontolásban rejtőzik.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
