Növény | 2025. október 6. 17:01
Most érkezett: újabb két borvidéken igazolták a pusztító betegséget
Szinte hihetetlen, de a kórokozó 22 borvidékből már 17 helyen jelen van Magyarországon.
2026. április 28. kedd Valéria
Szinte hihetetlen, de a kórokozó 22 borvidékből már 17 helyen jelen van Magyarországon.
A klímaváltozás negatív hatásai a magyar erdőket sem kímélik, miközben az erdők a legfontosabb klímavédelmi infrastruktúrának számítanak.
Ismét módosították az erdei ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenállóképességével kapcsolatos felhívást.
A klímaváltozás negatív hatásai alapjaiban kérdőjelezik meg az alföldi erdőgazdálkodás jelenét és jövőjét.
Az amerikai szőlőkabóca 2006-ban jelent meg hazánkban, kártétele a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma terjesztésében merül ki.
Pontosították az EKÁER-bejelentési kötelezettség alól kikerülő kertészeti termékek körét.
Több elemből álló országos akció indul a szőlő aranyszínű sárgaság betegség visszaszorítása érdekében.
Egységes, országos méretű permetezéssel fékeznék meg a pincészetek az aranyszínű sárgaság terjedését – az elhanyagolt szőlők kényszerkivágása is felmerült.
Schmidt Péter az erdőgazdálkodás, a szántóföldi növénytermesztés és a kertészeti kultúrák terén is dolgozik, érdemes megismerni a történetét.
AM: a kormány célja, hogy Magyarország erdői gyarapodjanak
A statisztikák szerint az utóbbi években jelentősen megnőtt a fogyasztói igény a csemegeszőlő iránt.
A magyar erdők jövőjének kulcsa a fenntartható fejlődés és a tudatos erdőtelepítés.
Gyökeresen átalakuló viszonyok között kell talpon maradnia a növénytermesztésnek, a búza lehet az aduász itthon.
Kiderült az igazság a hírekben fölröppenő dísznövényeket és azok előállítóit terhelő befizetésről.
Már benyújthatók az erdők hosszú távú minőségi megújulását segítő támogatásra a pályázatok.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elsőkén igazolta a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó jelenlétét Békés vármegyében.
Betekintettünk Cseri Dávid, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatójának munkájába.
A klímaváltozás és az arra való felkészülés nem csak az erdőkre, az erdőgazdálkodásra is kihat.
A Nemzetközi Szőlészeti-Borászati Szervezet (OIV) is elkötelezett a szőlő aranyszínű sárgasága elleni védekezésben.
A Somlói borvidéken is igazolták a szőlő aranyszínű sárgaság kórokozó jelenlétét.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
