A klímaváltozás különösen az érzékenyebb arabica fajtákat veszélyezteti, a robusta jobban ellenáll a szélsőséges időjárási viszonyoknak.
Az Atlanti-óceán kulcsfontosságú áramlásának az összeomlása katasztrofális következményekkel járhat a globális éghajlatra nézve.
Együttműködik a Soproni Egyetem a Pekingi Erdészeti Egyetemmel a hatékonyabb erdőgazdálkodási stratégiák kidolgozása érdekében.
Az ENSZ 196 tagországának részvételével megkezdődött a 16. Biodiverzitás Csúcstalálkozó.
A 2022. évi történelmi aszály több mint 30 százaléka az éghajlatváltozás számlájára írható.
Egyes erdőkben megháromszorozódott az erdőtüzek által kibocsátott szén-dioxid mennyisége.
Komoly pusztítást végeznek a hódok Magyarországon, viszont védett állatról van szó, így nem szabad őket bántani.
Mintegy 1,1 millió tonna rizst semmisítettek meg az elmúlt időszak áradásai Bangladesben.
Kiemelt támogatásokra számíthatnak a környezettudatos termelők.
Az éghajlatváltozás már a világ legnagyobb jéggel borított kontinensére is hatással van.
Fennáll a kockázat, hogy az EU alkalmazkodást célzó politikája nem tart lépést az éghajlatváltozással.
A globális vízkészletek megbízhatósága csökken, részben a változó csapadékviszonyok miatt.
A közelmúltban levonuló dunai árhullám után felerősödött a társadalmi igény a vízmegtartás iránt.
Az ENSZ élelmezésügyi szervezetének főigazgató-helyettese aggasztónak nevezte a helyzetet az Agrárszektornak adott interjújában.
Az unió cselekvési tervet sürget az aszályokkal szembeni uniós ellenállóképesség szavatolására.
Vita nélküli napirendi pontként fogadták el az elsivatagosodásról, a talajdegradációról és az aszályról szóló tanácsi következtetést.
Az agrártárca vezetője a Környezetvédelmi Tanács ülését megelőzően közölte, nagy hangsúly lesz a fenntarthatóságon.
Bő három évtizede nem volt olyan alacsony a világ folyóinak vízállása, mint tavaly.
A csemegeszőlő termesztése lényegesen kevesebb környezeti kockázatot jelent más gyümölcsfajokkal szemben.
Félő, hogy az éghajlati jellemzők éven belüli eloszlásának ilyen komoly átrendeződését sok faj nem fogja tudni lekövetni.
Kiskertekben főként saját gyökéren nevelt zöldségnövényeket termesztünk, de sok helyen kaphatók már oltott palánták.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.